tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott főfoglalkozású vállalkozó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
Részlet a válaszból: […]vállalkozói tevékenységük mellett más munkavégzésre irányuló tevékenységet nem folytatnak.Hozzátesszük, hogy sem az egyéni, sem a társas vállalkozói jogviszony adóhatósági bejelentésére szolgáló T1041 jelű bejelentőlapon nem szerepel olyan jogviszony/jogviszonykód, amely a "főállású" megkülönböztető titulust használná az egyéni vagy társas vállalkozókra, hiszen ennek nem is lenne jogszabályi alapja.Ezért úgy gondoljuk, hogy a kérdésre a választ a részletes pályázati feltételek között kell keresnie, kétség esetén a pályázat kiírójánál kell tájékozódnia arra nézve, hogy pontosan mit ért "főállásban végzett egyéni vállalkozói tevékenység" alatt.Egyébként azok az egyéni vállalkozók, akik közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozatos képzés keretében tanulmányokat folytatnak, társadalombiztosítási szempontból "többes jogviszonyúnak" minősülnek.A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja ebben az esetben a ténylegesen elért járulékalapot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4685

2. találat: Főfoglalkozású társas vállalkozó szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki nem vesz fel jövedelmet, de megfizeti a kötelezően előírt közterheket?
Részlet a válaszból: […]hozzájárulási adó alapjának a fogalmát a törvény az értelmező rendelkezései között [3. § b) pont] határozza meg. E meghatározás egyértelműen utal a 2011. évi CLVI. tv. 457. §-ának (1) bekezdésére, amely az egyéni és társas vállalkozó minimális szociális hozzájárulási adójának alapját határozza meg. Ennek megfelelően a szakképzési hozzájárulást havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3671

3. találat: Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Elszámolhat-e év végén, december hónapban jövedelemkivétet a tárgyév során megfizetett járulékalap összegéig (1 128 000 forint) egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja, akik után havonta megfizetésre kerül a garantált bérminimum alapján a társadalombiztosítási járulék? A vállalkozók év közben nem számolnak el jövedelemkivétet. Elegendő-e ebben az esetben az szja-fizetés, vagy a kifizetés hónapjában a kivét teljes összege után meg kell fizetni a járulékokat is?
Részlet a válaszból: […]szabályként fogalmazza meg a járulékfizetési alsó határ összegét el nem érő átlagos havi kivét/tagi jövedelem esetén követendő eljárást, mely szerint ekkor a járulékalapot ki kell egészíteni egy olyan összeggel, amellyel a járulékalap havi átlagos összege eléri a minimálbér összegét. A Tbj-tv.-ből és végrehajtási rendeletéből kitűnik, hogy egyrészt a járulékot a ténylegesen kifizetett (juttatott) jövedelem után kell fizetni, másrészt, hogy ettől csak akkor kell eltérni, ha a tárgyévi halmozott járulékalap havi átlagos összege a tárgyhavi tényleges jövedelemmel együtt sem éri el a minimálbér összegét. Ez utóbbi esetben kell a tárgyhavi járulékalapot kiegészíteni addig, hogy a járulékalap havi átlagos összege elérje a minimálbér összegét. A jobb érthetőség kedvéért az alábbi táblázatban elkészítettük a kérdésben említett kivét/tagi jövedelem figyelembevételével az adott időszak járulékelszámolását. Ebből is jól kitűnik a válasz, hogy 2011. december hónapban is csak 94 000 forint járulékalap után kell teljesíteni a járulékfizetést, függetlenül attól, hogy ebben a hónapban a tényleges kivét/tagi jövedelem összege 1 128 000 forint lesz. 2011. év Tagi jövedelem/ vállalkozói kivét Halmozott tagi jövedelem/ vállalkozói kivét Minimálbér Halmozott minimálbér Járulék-alap Halmozott járulék-alap 01. 0 0 94 000 94 000 94 000 94 000 02. 0 0 94 000 188 000 94 000 188 000 03. 0 0 94 000 282 000 94 000 282 000 04. 0 0 94 000 376 000 94 000 376 000 05. 0 0 […] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3552
Kapcsolódó tárgyszavak: ,