Beltag szociális járadéka
Kérdés
Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. július 25-én (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1500
[…] eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörében rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére alkalmatlanná vált, és saját jogú nyugellátásban, mezőgazdasági szövetkezeti járadékban nem részesül, továbbá – üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül, és eredeti munkakörében a munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére alkalmatlanná vált, – gümőkóros megbetegedés miatt a munkáltatójánál jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható, – fegyveres erőktől, rendvédelmi szervektől, polgári nemzetbiztonsági szolgálatoktól – a hivatásos állomány tagja – megváltozott munkaképessége, illetve egészségi okból szolgálatra való alkalmatlansága miatt leszerelt. Annak a dolgozónak, aki nem munkaviszony jellegű jogviszony fennállása alatt (vagyis pl. a társas vállalkozás tagja, az egyéni vállalkozó, a segítő családtag, a megbízási jogviszonyban álló stb.) vált 50 százalékban megváltozott munkaképességűvé, rendszeres szociális járadék nem állapítható meg. Akkor sem állapítható meg ez a pénzellátás, ha a kérelmező jogviszonya ugyan megfelel a jogszabályban felsoroltaknak, azonban a munkaképesség-változás nem e jogviszonyok tartama alatt, hanem azt követő időpontban következett be [8/1983. EüM-PM rendelet 2. § (1) bekezdése, 19. § (1) bekezdése]. E feltételekből adódóan csak abban az esetben lehet jogosult – a további feltételek fennállása esetén – rendszeres szociális járadékra a kérdésben szereplő beltag, ha munkaképességének csökkenése még a főállású társas vállalkozói jogviszonyát – tehát 1997. január 1-jét – megelőzően fennállt munkaviszonyában, szövetkezeti tagsági viszonyában, bedolgozói munkaviszonyában, bedolgozói tagsági viszonyában következett be, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a közös munkában a megváltozott munkaképessége miatt nem tudott részt venni. Ez tehát azt is jelenti, hogy ha a kérdésben szereplő beltag munkaképessége a főállású társas vállalkozói jogviszonyának időtartama alatt csökkent 50 százalékos mértékben, akkor nem tekinthető rehabilitáltnak, és a rendszeres szociális járadék sem illeti meg. Ezt nem befolyásolja az a körülmény sem, hogy 2006-ban munkaviszonyt létesített. Abban az esetben, ha a fenti előírásoknak a kérdésben említett személy esetleg megfelel, részére a pénzellátás az azt követő időponttól állapítható meg legkorábban, amikortól a munkaviszony jellegű jogviszonya mellett (pl. a társas vállalkozás tagjaként) végzett valamennyi díjazással, jövedelemmel járó tevékenységének folytatását megszüntette. A munkaképesség 50 százalékos csökkenése […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. július 25-én (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1500
[…] eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörében rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére alkalmatlanná vált, és saját jogú nyugellátásban, mezőgazdasági szövetkezeti járadékban nem részesül, továbbá – üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül, és eredeti munkakörében a munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére alkalmatlanná vált, – gümőkóros megbetegedés miatt a munkáltatójánál jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható, – fegyveres erőktől, rendvédelmi szervektől, polgári nemzetbiztonsági szolgálatoktól – a hivatásos állomány tagja – megváltozott munkaképessége, illetve egészségi okból szolgálatra való alkalmatlansága miatt leszerelt. Annak a dolgozónak, aki nem munkaviszony jellegű jogviszony fennállása alatt (vagyis pl. a társas vállalkozás tagja, az egyéni vállalkozó, a segítő családtag, a megbízási jogviszonyban álló stb.) vált 50 százalékban megváltozott munkaképességűvé, rendszeres szociális járadék nem állapítható meg. Akkor sem állapítható meg ez a pénzellátás, ha a kérelmező jogviszonya ugyan megfelel a jogszabályban felsoroltaknak, azonban a munkaképesség-változás nem e jogviszonyok tartama alatt, hanem azt követő időpontban következett be [8/1983. EüM-PM rendelet 2. § (1) bekezdése, 19. § (1) bekezdése]. E feltételekből adódóan csak abban az esetben lehet jogosult – a további feltételek fennállása esetén – rendszeres szociális járadékra a kérdésben szereplő beltag, ha munkaképességének csökkenése még a főállású társas vállalkozói jogviszonyát – tehát 1997. január 1-jét – megelőzően fennállt munkaviszonyában, szövetkezeti tagsági viszonyában, bedolgozói munkaviszonyában, bedolgozói tagsági viszonyában következett be, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a közös munkában a megváltozott munkaképessége miatt nem tudott részt venni. Ez tehát azt is jelenti, hogy ha a kérdésben szereplő beltag munkaképessége a főállású társas vállalkozói jogviszonyának időtartama alatt csökkent 50 százalékos mértékben, akkor nem tekinthető rehabilitáltnak, és a rendszeres szociális járadék sem illeti meg. Ezt nem befolyásolja az a körülmény sem, hogy 2006-ban munkaviszonyt létesített. Abban az esetben, ha a fenti előírásoknak a kérdésben említett személy esetleg megfelel, részére a pénzellátás az azt követő időponttól állapítható meg legkorábban, amikortól a munkaviszony jellegű jogviszonya mellett (pl. a társas vállalkozás tagjaként) végzett valamennyi díjazással, jövedelemmel járó tevékenységének folytatását megszüntette. A munkaképesség 50 százalékos csökkenése […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
