67 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] tölti, akkor ezen időtartam alatt a felmondási idő telik, és annak lejártával a munkaviszony megszűnik. Amennyiben a felmondás közlését követően a keresőképtelenség megszűnik, akkor a keresőképtelen állományban töltött időtartammal csökkentett fennmaradó időtartam felmondási időként munkavégzéssel teljesítendő. Ez alól kivételt jelent, amennyiben a felek ettől eltérően megegyeznek, és a munkáltató – részlegesen vagy teljes mértékben – mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól a felmondási idő fennmaradt tartamára. Összefoglalva, munkavállalói rendes felmondás esetén a keresőképtelenség nem érinti a 30 naptári napra vonatkozó szabályt, az nem szünetel, nem szakad meg, tehát a munkaviszonyát a felmondás közlését követő 30. nappal meg kell szüntetni, függetlenül attól, hogy ezen 30 nap alatt hány napot töltött munkavégzéssel, és hány napot töltött keresőképtelen állományban. A második kérdés kapcsán – a fentiekből következően – munkavállalói rendes felmondás esetén a 30 napos felmondási időt nem érinti a keresőképtelenség, a rendes felmondás közlésének időpontjában nem szűnik meg a munkaviszony.Hozzá kell tenni, hogy a felek bizonyos kérdésekben eltérően is megállapodhatnak, így[…]

Részlet a válaszából: […] egyidejűleg két rokkantsági ellátásra nem lehet jogosultságot szerezni.Az újabb rokkantsági ellátás megállapítása a korábbi ellátás megszüntetésének napját követő nappal már kérhető a "Kérelem-adatlap megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt" elnevezésű adatlap előterjesztésével. Az igénybejelentő lap kitölthető és letölthető formátumban megtalálgató az alábbi linken:https://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/jarasok/megvaltozott-munkakepessegen-alapulo-ellatasok-ujÖsszegezve a fentieket, ahhoz, hogy pl. 2023. január 11-ével megállapításra kerüljön az új rokkantsági ellátás, a korábbi ellátás megszüntetésére irányuló kérelemben 2023. január 10-ét kell megjelölni a megszüntetés napjaként.Az új rokkantsági ellátás megállapítása abban az esetben lehetséges, ha az igénylő valamennyi jogosultsági feltételt teljesíti. A hatóság vizsgálni fogja, hogy– rendelkezik-e 5 éven belül 1095 nap, 10 éven belül 2555 nap, 15 éven belül 3650 nap biztosítási idővel (itt szeretnénk megjegyezni, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának ideje biztosítási időnek minősül);– részesül-e rendszeres pénzellátásban, és– folytat-e keresőtevékenységet.Amennyiben az igénylő keresőtevékenységet folytat, azt nem kell megszüntetnie, csupán fizetés nélküli szabadságot kell kérnie legalább egy napra, az új rokkantsági ellátás megállapításának kért időpontjára.Amennyiben az igénylő rendelkezik érvényes komplex minősítéssel, és ez alapján kéri az ellátás megállapítását, a kormányhivatal az egészségi állapotot nem fogja vizsgálni. Azonban, ha az érvényes minősítés ellenére a kérelmező újabb vizsgálatot szeretne, azt jelezni tudja a kérelemadatlapon.Ami az új rokkantsági ellátás összegét illeti, főszabály szerint a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló havi átlagjövedelmet a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben, vagyis január 1-jétől december 31-éig eltelt időtartam alatt (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelmek napi[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjjárulékot, ezért az említett időponttól nincs lehetőség nyugdíjnövelés megállapítására sem.Újraszámításról, pontosabban ismételt megállapításról a korhatár előtti ellátások, valamint a szolgálati járandóságok esetében lehet beszélni, amennyiben az ellátásban részesülő a folyósítás időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az ismételt megállapítás során a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személynek – az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésétől – járó öregségi nyugdíj összegét a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok szerint ismételten megállapítják, figyelembe véve az 1988. január 1-jétől az ismételt nyugdíj megállapításáig szerzett összes jövedelmet, ideértve a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság időtartama alatt szerzett jövedelmet is.Az ismételten megállapított öregségi nyugdíj csak abban az esetben kerülhet folyósításra, ha annak összege magasabb, mint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülőt megillető ellátás, járandóság csökkentés nélküli összege.A nyugdíj újraszámításáról tudni kell, hogy nem hivatalból történik,[…]

Részlet a válaszából: […] változást a vállalkozásnak az adóhatósághoz (NAV) jelenteni kell. Elképzelhető, hogy e jelentési kötelezettség elmaradt, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szűnt meg a biztosítási jogviszony. A kijelentést a 'T201T nyomtatványon pótolni lehet és kell is.A kisadózó vállalkozásban a biztosítási jogviszony megszűnése miatt az ellátásokra való jogosultság valóban nem állapítható meg.Nézzük meg az egyes ellátásokra való jogosultságot a munkaviszonyban.A táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának tartama alatt, a keresőképtelenség időtartamára jár, a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át.Tekintettel arra, hogy az illető 2018-tól 2021. szeptember 30-ig kisadózó vállalkozás főállású kisadózó tagjának minősült (amely biztosítási jogviszony tehát az előzőekben leírtak alapján megszűnt), és 2021. október 1-jétől jelenleg is munkaviszonyban áll, a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően, azaz 2021. december 1-jéig nem csak két hónap folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik, ezért táppénzre egy évig jogosult.A csecsemőgondozási díjra való jogosultság jogosultsági feltétele, hogy a nő a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napi biztosítási idővel rendelkezzen, és a gyermeke a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő 42 napon belül szülessen meg. E jogosultsági feltételekkel az anya rendelkezik. Az Eb-tv. R. 27/A. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapját, és a csecsemőgondozási díj esetében a gyermek születésének a napját. Tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozásban a biztosítási jogviszony – a fentebb leírtak alapján – a munkaviszony létesítésének napjával megszűnt, a vállalkozás által megalapozott biztosítási idő előzményként beszámítható.A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó ellátás, de legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár (Mt. 127. §; 129. §).A gyermekgondozási díjra az a biztosított szülő jogosult, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában[…]

Részlet a válaszából: […] és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.Az "ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő" kifejezés alatt 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőt– a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne;– a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne. Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.Fontos hangsúlyozni, hogy az a nő, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, tíz évet igazolhat családi szerepvállalással.Amikor a gyermekgondozási segély időtartamát kell figyelembe venni családi szerepvállalással töltött időként, akkor teljesen mindegy, hogy a gyermekgondozási segélyt biztosítási időre tekintettel, méltányosságból vagy rászorultság címén állapították meg. Vagyis a méltányosság alapján megállapított gyermekgondozási segély ideje is jogosultsági időnek számít.Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ha esetleg a GYES folyósításának időtartama nem található meg a társadalombiztosítási nyilvántartásban, vagy azt csak részben tartalmazza, akkor a gyermekgondozási segély folyósítási idejének elismerésére a segélyt folyósító szerv igazolása alapján kerülhet sor. Ezek hiányában a "TB-kiskönyv" ("Igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról", illetőleg "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról") alapján vagy a gyermek születési anyakönyvi kivonatával igazolható a szolgálati idő. Amennyiben az 1998. január 1-jét megelőző időszakban folyósított gyermekgondozási segély időtartama okirattal nem igazolható, az egyéb hitelt érdemlő módon, vagy végső esetben tanúvallomással is bizonyítható.Mivel a kérdéséből nem derült ki, hogy a 37 év a nyugdíjbiztosítási szerv által már megállapított jogosultsági idő, vagy az igénylő számolta ki, a nyugdíjba vonulás előtt javasoljuk, hogy a lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalnál kezdeményezzen adategyeztetési eljárást. Amennyiben nem rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval (adategyeztetési eljárás kezdeményezéséhez szükség van rá), hatósági[…]

Részlet a válaszából: […] dolgozik a kft.-ben, és azt tagi jogviszonyban teszi, akkor ügyvezetőként a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok alapján kell elbírálni a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét. Ebben az esetben akkor jön létre a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. Az ügyvezetés természetesen történhet ingyenesen is, ami egy nem működő cég esetében teljesen életszerű. Ingyenes megbízás esetén ez esetben nem keletkezik sem járulék-, sem szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.Ha viszont az ügyvezető tag kizárólag ezt a tevékenységet végzi a cégben, tehát személyesen a tényleges munkában nem működik közre, vagy azt munkaviszony, esetleg megbízási jogviszony keretében teszi, akkor az ügyvezetői (megbízási) jogviszonyára tekintettel válik társas vállalkozóvá. Márpedig – ha nem nyugdíjas, illetve a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas személy – főfoglalkozású társas vállalkozóvá.A főfoglalkozású társas vállalkozó biztosítottnak minősül, ezért a társas vállalkozástól személyes közre-működésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem után, de havonta legalább a minimálbér alapján társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A szociális hozzájárulási adót ez esetben leg-alább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.Abban az esetben, ha az ügyvezető tag a társas vállalkozás mellett egyéb jogviszonnyal is rendelkezik, változhat a helyzet. Ha ugyanis a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor csak a tényleges jövedelme után kell megfizetnie a közterheket, a minimumok után nem. Az a bizonyos összeszámítási szabály ebben az esetben érdekes lehet, hiszen a Tbj-tv. 42. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.Ha tehát a társas vállalkozás mellett fennálló másik jogviszony munkaviszony (vagy esetleg több munkaviszony), akkor nem a munkabér nagysága, hanem a munkaidő határozza meg, hogy társas vállalkozóként kell-e minimumközterheket fizetni. Amennyiben a munkaidő nem éri el a heti 36 órát, a közterheket – a munkaviszonyban elért bér nagyságától függetlenül – legalább a minimumok után meg kell fizetni a kft.-ben.A társas vállalkozás mellett fennálló megbízási jogviszonynak a vállalkozásban fennálló jogviszonyra, biztosítási és fizetési kötelezettségre semmilyen hatása nincs.Ha a másik jogviszony egyéni vállalkozás, akkor a minimum fizetési kötelezettség alapesetben ott keletkezik, de évente egyszer nyilatkozatot lehet tenni, hogy ezt a társas vállalkozás teljesítse. Ha a fizetési kötelezettség több társas vállalkozásban áll fenn, akkor a minimumot csak az egyikben kell megfizetni. Azt, hogy ez melyik legyen, a vállalkozó dönti el.A részmunkaidő "összeadódásának" szabályát az[…]

Részlet a válaszából: […] Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Ezenfelül szüneteltetni kell az ellátást abban az esetben is, ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást folyósítanak. Az ellátás tehát szünetel abban az esetben, ha az ügyfél 3 hónapnál hosszabb időtartamban az EGT-n kívülre utazik, vagy külszolgálatot teljesít, és e jogcímen valamilyen ellátásban részesül. Erről automatikusan a családi pótlékot folyósító szerv nem értesül, így a szüneteltetést abban az esetben tudja megkezdeni, ha ez valamely oknál fogva tudomására jut. Ha a kérelmező bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és ez jóval később derül ki, abban az esetben jogalap nélküli kifizetés esete áll fenn.Más a helyzet abban az esetben, ha a külföldi tartózkodás az Európai Unión belül valósul meg. Itt annak van jelentősége, hogy a lakhely és a munkavégzés alapján mely ország lesz a teherviselő fél, vagyis kinek a kötelessége folyósítani a családi ellátásokat. Ilyenkor a másik ország esetlegesen az ellátás különbözetének kifizetésére kötelezett, ha az ellátás mértéke abban az országban magasabb. Magyarország – kevés kivételtől eltekintve – különbözetet az ellátások mértékének alakulása miatt nem fizet.A felsorolt két élethelyzet között tehát nincs különbség abban, hogy a Cst., valamint a Cst. R. – ahogyan azt korábban már írtuk – jelzi az ellátásban részesülő bejelentési kötelezettségét. Be kell jelenteni tehát a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, továbbá az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvező államban történő[…]

Részlet a válaszából: […] (2a) bekezdése szerint az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult. Így aki a nők kedvezményes nyugdíjára jogosult, az általánosságban az öregségi nyugdíjhoz kapcsolódó kedvezményekre is jogosult.A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy is jogosult lehet például– a nyugdíjasokat megillető kedvezményes BKK-bérlettel történő utazásra, valamint vasúti közlekedéshez az "Ellátottak utazási utalványá"-ra is, melyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság küld;– 13. havi nyugdíjra;– évi rendszeres nyugdíjemelésre;– kiegészítő nyugdíjemelésre;– a nyugdíjprémium helyett egyszeri juttatásra;– méltányossági[…]

Részlet a válaszából: […] Norvégia, Svájc, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.Ukrajna ilyen szempontból úgynevezett harmadik országnak számít, ezért az ukrán állampolgár igénylő e pont alapján sem jogosult az ellátásra.Jogosult lehet ellátásra még a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy. A kérdező nem lehet hontalan, mivel valószínűleg ukrán állampolgársággal rendelkezik. A menekültstátusz azonban a háborús helyzet miatt megállhatja a helyét, ahogy azt a lehetőséget sem vethetjük el, hogy az igénylő bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy.Ezekben az esetben a következő iratokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a kérelmét elbíráló hatóságok megállapíthassák részére a családi pótlékot: személyi igazolvány, személyi azonosító okmány, lakcímkártya (hiszen természetesen magyarországi bejelentett lakóhellyel kell rendelkeznie), továbbá ideiglenes vagy nemzeti letelepedési engedély, vagy a menekült-státuszt megállapító okirat. Amennyiben ezek birtokában, valamint a szabályszerűen kitöltött kérelemmel együtt felkeresi a magyarországi lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási szervét, kérelmét – ha egyéb feltételeknek megfelel (pl. saját háztartásában neveli a gyermekét) – pozitívan fogják elbírálni. Egy további lehetőség is nyitva áll a kérelmező előtt.A 2007. évi I. tv. szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, szintén jogosult lehet az említett gyermekek után járó ellátásokra. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár halála esetén családtagként fennmarad, amennyiben keresőtevékenységet folytat, elegendő forrással rendelkezik önmaga és család-tagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére. A jogszabály ezenfelül még megköveteli, hogy külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult legyen az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodjon, vagy olyan személy családtagjaként gyakorolja tovább a tartózkodási jogát, aki ezeket a feltételeket teljesíti. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs tartózkodási joga a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén családtagként marad fenn, ha a házasság jogerős felbontását vagy érvénytelenítését megelőzően a házasság[…]

Részlet a válaszából: […] terheli.Munkaviszony esetében pedig az általános szabályok szerint kell utána megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A részmunkaidős foglalkoztatásnak sincs akadálya, de legalább a minimálbér 30 százalékát alapul véve ebben az esetben is meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót, illetve a tényleges jövedelem után a személyi jövedelemadót.Amennyiben magasabb munkabérben "gondolkodnak", számolni kell azzal is, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő személyre kereseti korlát vonatkozik, ami azt jelenti, hogy az éves járulékalapot képező jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 18-szorosát.A kisadózói tevékenységből származó jövedelemként[…]