Öregségi nyugdíjhoz kapcsolódó kedvezmények

Kérdés: Kaphatnak nyugdíjas-igazolványt a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját igénybe vevők, illetve jogosulttá válnak kedvezményes BKK-bérlet igénybevételére, valamint egyéb nyugdíjasoknak járó kedvezményekre?
Részlet a válaszából: […] §-ának (2a) bekezdése szerint az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult. Így aki a nők kedvezményes nyugdíjára jogosult, az általánosságban az öregségi nyugdíjhoz kapcsolódó kedvezményekre is jogosult.A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy is jogosult lehet például- a nyugdíjasokat megillető kedvezményes BKK-bérlettel történő utazásra, valamint vasúti közlekedéshez az "Ellátottak utazási utalványá"-ra is, melyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság küld;- 13. havi nyugdíjra;- évi rendszeres nyugdíjemelésre;- kiegészítő nyugdíjemelésre;- a nyugdíjprémium helyett egyszeri juttatásra;- méltányossági[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
Részlet a válaszából: […] változást a vállalkozásnak az adóhatósághoz (NAV) jelenteni kell. Elképzelhető, hogy e jelentési kötelezettség elmaradt, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szűnt meg a biztosítási jogviszony. A kijelentést a 'T201T nyomtatványon pótolni lehet és kell is.A kisadózó vállalkozásban a biztosítási jogviszony megszűnése miatt az ellátásokra való jogosultság valóban nem állapítható meg.Nézzük meg az egyes ellátásokra való jogosultságot a munkaviszonyban.A táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának tartama alatt, a keresőképtelenség időtartamára jár, a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át.Tekintettel arra, hogy az illető 2018-tól 2021. szeptember 30-ig kisadózó vállalkozás főállású kisadózó tagjának minősült (amely biztosítási jogviszony tehát az előzőekben leírtak alapján megszűnt), és 2021. október 1-jétől jelenleg is munkaviszonyban áll, a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően, azaz 2021. december 1-jéig nem csak két hónap folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik, ezért táppénzre egy évig jogosult.A csecsemőgondozási díjra való jogosultság jogosultsági feltétele, hogy a nő a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napi biztosítási idővel rendelkezzen, és a gyermeke a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő 42 napon belül szülessen meg. E jogosultsági feltételekkel az anya rendelkezik. Az Eb-tv. R. 27/A. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapját, és a csecsemőgondozási díj esetében a gyermek születésének a napját. Tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozásban a biztosítási jogviszony - a fentebb leírtak alapján - a munkaviszony létesítésének napjával megszűnt, a vállalkozás által megalapozott biztosítási idő előzményként beszámítható.A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó ellátás, de legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár (Mt. 127. §; 129. §).A gyermekgondozási díjra az a biztosított szülő jogosult, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíj újraszámítása

Kérdés: Nyugdíjkorhatár betöltése miatt mikor kérhető a nyugdíj újraszámítása?
Részlet a válaszából: […] nyugdíjjárulékot, ezért az említett időponttól nincs lehetőség nyugdíjnövelés megállapítására sem.Újraszámításról, pontosabban ismételt megállapításról a korhatár előtti ellátások, valamint a szolgálati járandóságok esetében lehet beszélni, amennyiben az ellátásban részesülő a folyósítás időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az ismételt megállapítás során a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személynek - az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésétől - járó öregségi nyugdíj összegét a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok szerint ismételten megállapítják, figyelembe véve az 1988. január 1-jétől az ismételt nyugdíj megállapításáig szerzett összes jövedelmet, ideértve a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság időtartama alatt szerzett jövedelmet is.Az ismételten megállapított öregségi nyugdíj csak abban az esetben kerülhet folyósításra, ha annak összege magasabb, mint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülőt megillető ellátás, járandóság csökkentés nélküli összege.A nyugdíj újraszámításáról tudni kell, hogy nem hivatalból történik, hanem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Felhasználási szerződés

Kérdés: Egy ellentmondás feloldásában kérem a segítő magyarázatukat. Miként válhat járulékkötelessé más adózási mód választása esetén egy biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyból származó jövedelem? A Tbj-tv. 32. szakasza kimondja, hogy nem járulékalap a felhasználási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj. Ugyanakkor az ekho szerinti adózás keretében e díjazásból - a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is magában foglaló - 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kerül levonásra.
Részlet a válaszából: […] kifizetésre.Ekho szerinti adózás választása esetén azonban a felhasználási szerződés alapján fizetett díjazás egésze ekhoalap. Érdemes megjegyezni, hogy az Ekho-tv. alkalmazásában a felhasználási szerződés is megbízási szerződésnek minősül.Az ekhoalap után a levonandó ekhót az általános szabályok szerint kell megállapítani, és ha nem nyugdíjas, illetve EGT-tagállamban biztosított személyről van szó, akkor ez a mérték 15 százalék, amelyből 5,5 százalék minősül társadalombiztosítási járuléknak.A biztosítási kötelezettséget ebben az esetben nem szükséges külön elbírálni, azt, illetve a társadalombiztosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalkozási szerződés korábbi munkavállalóval

Kérdés: Jelenthet bármilyen problémát, ha egy betéti társaság a továbbiakban kisadózó egyéni vállalkozóként szerződik egy korábban munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalójával ugyanannak a korábbi tevékenységnek az ellátására? Az érintett kisadózóként más megrendelőkkel is kapcsolatban állt a munkaviszony fennállása alatt, és jelenleg is több partnernek végez hasonló tevékenységet. A két vállalkozás nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.
Részlet a válaszából: […] vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre, hacsak a (3) bekezdésben meghatározott körülmények közül legalább kettő meg nem valósul.E körülmények a következők:a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;e) a tevékenység[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy szolgálati ideje

Kérdés: Arányosan számít szolgálati időnek a nyugdíj előtti álláskeresési segély időszaka, tekintettel az alacsony ellátási összegre?
Részlet a válaszából: […] minimálbérnek, indokolt az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó kérdés.Ám a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személyek esetében mégsem kell alkalmazni az arányos szolgálatiidő-számítás szabályait. A Tny-tv. 39. §-a ugyanis - visszautalva a Tbj-tv.-re - tételesen felsorolja azokat a biztosítási jogviszonyokat [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés a)-b), f) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony], amikor arányos szolgálati időt kell számolni.Az álláskeresési járadék folyósítása révén fennálló biztosítási jogviszony nem tartozik ebbe a körbe, így a járadékban részesülő személy a folyósítás tartama alatt teljes szolgálati időt szerez.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Átlagos statisztikai létszám

Kérdés: Az átlagos statisztikai létszám számítása során figyelembe kell venni a kft. azon tulajdonos tagjait, akik személyesen közreműködnek ugyan, de tagi jövedelemben nem részesülnek? Van e tekintetben különbség a minimumjárulék-fizetésre kötelezett vagy nem kötelezett tag között?
Részlet a válaszából: […] az átlagos állományi létszám számításánál, amennyiben megállapodás alapján részt vesz a szervezet tevékenységében, és személyes közreműködésének időtartama havi átlagban több mint 60 munkaórára becsülhető, továbbá ennek ellenértékeként legalább a minimálbér időarányos részét elérő munkadíjban részesül.Ugyanakkor, ha a kérdés a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő statisztikai állományi létszámra vonatkozik, akkor a válasz egyértelmű nem.A 2011. évi CXCI. tv. 23. §-ának (1) bekezdése ugyanis rögzíti, hogy rehabilitációs hozzájárulás fizetésére a munkaadó kötelezett. A törvény 1. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában munkaadónak az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett foglalkoztatott

Kérdés: A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a jogszabály által meghatározott kedvezményezett foglalkoztatott fogalma valamennyi szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tartalmazza a képzéssel kapcsolatos adókedvezmény kivételével. Ez azt jelenti, hogy a képzésben érintett dolgozók után a kivakedvezmény nem vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] alapján a kifizető szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet.A felsorolás valóban nem tartalmazza a Szocho-tv. 17/A. szakaszában taglalt szakképzéssel összefüggő kedvezményt. Ennek alapvető oka, hogy e kedvezménnyel a kiva alanya - noha szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie - "közvetlenül" élhet, azaz a képzésben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:      

Jogosultság baleseti táppénzre

Kérdés: Mikortól folyósíthat baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak, aki 2022. március 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, és 2022. április 8-án, a munkavégzés befejezése előtt 1 órával munkavégzés közben baleset érte, amelyet bejelentett, de a munkaidő végéig dolgozott? A munkavállaló a munka befejezése után elment orvoshoz, aki a balesetből kifolyólag ugyanezen a napon keresőképtelen állományba vette, amely előreláthatólag hosszabb ideig fog tartani. Meddig lesz jogosult az ellátásra ebben az esetben a dolgozó, ha az előző munkaviszonya 2022. január 8-án szűnt meg?
Részlet a válaszából: […] munkabaleseti jegyzőkönyvet a kifizetőhelynek át kell adni, mely alapján a kifizetőhely a baleset üzemiségét el tudja ismerni.A keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás és a munkabaleseti jegyzőkönyv alapján a kifizetőhelynek a baleset üzemiségét határozatban kell elismerni. Tekintettel arra, hogy a dolgozó balesetitáppénz-igényét 2022. április 8-tól nyújtotta be, amely napon keresőtevékenységet folytatott, a határozatban rendelkezni kell arról is, hogy baleseti táppénzre való jogosultsága csak 2022. április 9-től állapítható meg, 2022. április 8-ra baleseti táppénzre nem jogosult. Ha a dolgozó a baleseti táppénzre vonatkozó igény benyújtásakor egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a keresőképtelenség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállalói felmondás táppénz alatt

Kérdés: Felmondhatja a határozatlan idejű munkaviszonyát a táppénzes időszak alatt az a munkavállaló, aki 2021. október 1-jétől jelenleg is keresőképtelen állományban van? Elfogadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését arra vonatkozóan, hogy a 30 napos felmondási idő lejárta után szüntesse meg a munkaviszonyt, vagy a táppénzre tekintettel a felmondás közlésének időpontjában megszűnik a jogviszony? A felmondásban a biztosított kérte, hogy a felmondási idő alatt tekintsen el a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól.
Részlet a válaszából: […] akkor ezen időtartam alatt a felmondási idő telik, és annak lejártával a munkaviszony megszűnik. Amennyiben a felmondás közlését követően a keresőképtelenség megszűnik, akkor a keresőképtelen állományban töltött időtartammal csökkentett fennmaradó időtartam felmondási időként munkavégzéssel teljesítendő. Ez alól kivételt jelent, amennyiben a felek ettől eltérően megegyeznek, és a munkáltató - részlegesen vagy teljes mértékben - mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól a felmondási idő fennmaradt tartamára. Összefoglalva, munkavállalói rendes felmondás esetén a keresőképtelenség nem érinti a 30 naptári napra vonatkozó szabályt, az nem szünetel, nem szakad meg, tehát a munkaviszonyát a felmondás közlését követő 30. nappal meg kell szüntetni, függetlenül attól, hogy ezen 30 nap alatt hány napot töltött munkavégzéssel, és hány napot töltött keresőképtelen állományban. A második kérdés kapcsán - a fentiekből következően - munkavállalói rendes felmondás esetén a 30 napos felmondási időt nem érinti a keresőképtelenség, a rendes felmondás közlésének időpontjában nem szűnik meg a munkaviszony.Hozzá kell tenni, hogy a felek bizonyos kérdésekben eltérően is megállapodhatnak, így többek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
7