Keresőképtelen munkavállaló jutalma

Kérdés: Meg kell fizetnie a foglalkoztatónak a minimálbér 30 százalékos összege után a járulékot és a szociális hozzájárulási adót a keresőképtelen munkavállalók után is abban az esetben, ha minden dolgozójának jutalmat fizet 2022. május hónapban, amelynek összege nem éri el ezt a minimumhatárt, de azok is megkapják, akik egyébként egész hónapban vagy a hónap egy részében táppénzben részesültek?
Részlet a válaszából: […] vesz igénybe, a járulékfizetési alsó határ meghatározása során ezen időszakokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben e körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulék-alap harmincadrészét kell alapul venni.Így például, ha olyan munkavállaló részesült a kérdésben említett kifizetésben, aki a hónap egészében táppénzt kapott, vele kapcsolatban nem kell minimumjárulék-alapot megállapítani. Amennyiben május hónapban 20 napra részesült[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató az után a megváltozott munkaképességű dolgozója után, akinek az egészségi állapota mindössze 40 százalékos, de a havi munkabére meghaladja a minimálbér másfélszeresét, így ellátásra nem jogosult? Figyelembe vehető ez a személy megváltozott munkaképességűként a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során? Arányosan csökkenni fog a szociálishozzáárulásiadó-kedvezmény összege is abban az esetben, ha az érintett dolgozó részmunkaidős lesz, és ezzel egyidejűleg a havibére is csökken?
Részlet a válaszából: […] az igény benyújtásakor – gyakorlatilag azon a napon, amikortól a folyósítást kéri – ne folytasson keresőtevékenységet, ami egy munkaviszonyban álló dolgozó esetében egyszerű fizetés nélküli szabadsággal is megoldható.Ami a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti, megváltozott munkaképességű munkavállalókkal összefüggő szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt illeti, jelen esetben semmilyen jelentősége sincs annak, hogy a munkavállaló részesül-e rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban, 40 százalékos egészségi állapotára tekintettel a munkaadó jogosult a kedvezményre, amelynek havi összege a kifizető által megállapított adóalap, de maximum a minimálbér kétszeresének 13 százaléka. A maximum-kedvezményalapot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Nyugdíjjárulék alóli mentesség

Kérdés: Valóban nem számít kiesett időnek a nyugdíjazás során az az időszak, amikor azért nem dolgozott valaki, mert a COVID-19-járvány miatt vesztette el az állását?
Részlet a válaszából: […] általános járulékfizetési kötelezettség helyett a járulék-alapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie, de azt is legfeljebb az egészségügyi szolgáltatási járulék felső határáig, azaz havi 7710 forintos összegig a taxis személyszállítói, szálláshely-szolgáltatói, vendéglátói tevékenységet, valamint alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenységet, sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenységet, szerencsejáték, fogadás, film-, videó-, televízióműsor-gyártó, hangfelvétel-kiadó tevékenységet, konferencia-, kereskedelmibemutató-szervező, napilapkiadó, folyóirat, időszakikiadvány-kiadó, műsor--összeállító, műsorszolgáltató, utazásközvetítő, utazásszervező tevékenységet, fizikai közérzetet javító szolgáltatást és belvízi személyszállító tevékenységet folytató foglalkoztatónak a munkaviszonyban foglalkoztatott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Ukrán menekültek foglalkoztatásának támogatása

Kérdés: Milyen feltételek mellett jár a támogatás az ukrajnai menekültek hazai foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] cégként is benyújtani a támogatás iránti kérelmet, amennyiben a szállást és az utazást ők maguk biztosítják, nem pedig a kölcsönbe vevő munkáltató.Nem igényelheti a támogatást az a gazdasági társaság munkáltató, amellyel szemben jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás, csődeljárás vagy egyéb megszüntetésre irányuló eljárás van folyamatban.A munkáltatónak meg kell felelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok – 115/2021. Korm. rendeletben foglalt – követelményeinek. Nem felel meg többek között a munkáltató a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, ha végrehajtható közigazgatási határozatban bírsággal sújtották gyermekmunka, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy a munka díjazására vonatkozó szabályok megsértése miatt, vagy ha például a munkáltató elmulasztotta bejelentési kötelezettségét az adóhatóság vagy a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság felé.A munkáltatónak legalább heti 20 órában kell foglalkoztatnia a munkavállalót.A munkavállaló oldalán felmerülő feltételek közé tartozik az, hogy a munkavállalónak olyan ukrán vagy ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező személynek kell lennie, aki az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus elől menekült Magyarország területére 2022. február 24. napját követően. További feltétel, hogy a munkavállalónak a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a magyarországi foglalkoztatása nem haladhatja meg a 90 napot.A támogatás mértéke munkavállalónként, havonta a munkavállaló lakhatási és utazási költségeinek az 50 százaléka, de maximum 60 000 forint. Amennyiben a munkavállalónak vele egy háztartásban élő kiskorú gyermeke vagy gyermekei vannak, akkor gyermekenként további 12 000 forint összegű támogatásra jogosult a munkáltató. Amennyiben a kiskorú mindkét szülője ugyanannál a munkáltatónál[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkabérletiltás

Kérdés: Érvényesíteni kell a munkáltatónak a munkabérletiltást a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt juttatásból is?
Részlet a válaszából: […] szerint a Vht. 65. § (4) bekezdésében foglaltak ismeretében a levonás alapja egyértelműen meghatározható. A jogszabály szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg--fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.Az úgynevezett béren kívüli juttatás körébe tartozó kifizetéseket a Vht. hivatkozott szakasza kiemeli a munkabérletiltás alapját képező kategóriából.Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártyaa) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.A hivatkozott jogszabályhely mellett a jogalkotói szándék a Széchenyi Pihenőkártya különböző alszámlájára utalt összegeket a végrehajtási eljárás hatálya alól is mentesítette. Lényeges különbség, hogy a letiltás alóli mentesítés nem jelent automatikus végrehajtás alóli mentességet. A bankszámlára utalt bérjellegű jövedelem a pénzforgalmi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Többletszabadság

Kérdés: Visszakövetelhető a munkáltató által engedélyezett, kivett többletszabadság a jogviszonyát megszüntető közfoglalkoztatottól? Köteles a munkavállaló visszafizetni az erre az időszakra kapott bért?
Részlet a válaszából: […] igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. A régi Mt.-vel rokon szigorú előírás megtalálható egyes jelen állapotban is hatályos, meghatározott foglalkozási csoportok jogviszonyát szabályozó törvények keretében is. A Hszt. szabadság kiadása és megváltása fejezetrészében fellelhető rendelkezés szerint a hivatásos állomány tagja év közben kezdődő, illetve megszűnő jogviszonya időarányos részére jogosult szabadságra. Ha a hivatásos állomány tagja a tárgyévben az időarányosan járó szabadságnál többet vett igénybe, a különbözetre a kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni.Ugyancsak szigorúbb feltételrendszert támaszt foglalkoztatottjaival szemben a Kit. A Kit. 129. §-ának (16) bekezdése alapján, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a kormányzati igazgatási szervnél töltött időre őt megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni.Az említettekkel egyező, egzakt szabályozást az Mt. már mellőzi, ezért a kiadott többletszabadság a munkáltató működési kockázatába tartozó szubjektív vezetői döntés eredménye, melynek következményét a munkáltató viselni kénytelen. A kiadott többletszabadság lehet kellő körültekintés hiánya, vagy egyéb munkáltatói döntés eredménye. Kétségtelen, hogy a szabadság kiadására vonatkozó Mt. 121. § (1) bekezdésében meghatározott szabály, amely szerint a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár, a közfoglalkoztatottakra is irányadó, mindez azonban az egyes érdekek érvényesítése mentén deklarált jogszabályhely, amelyre a közfoglalkoztatott esetleges direkt visszafizetési kötelezettsége még nem alapítható. A hivatkozott, elkülönült, privilegizált jogviszonyokban a jogalkotó kifejezetten erre irányuló rendelkezése megalapozza az eltérő szabályok alapján foglalkoztatottak visszafizetési kötelezettségét.Ezzel ellentétben a munkáltató által kiadott és többletként igénybe vett szabadság idejére kifizetett juttatás munkáltató általi visszakövetelése a közfoglalkoztatottak tekintetében nem kellő mértékben megalapozott. Akár az idézett Kit. vagy a hivatkozott Hszt. speciálisan nevesíti a visszafizetni rendelt kifizetési jogcímet. A Hszt. a különbözetre kifizetett távolléti díjat, míg a Kit. a különbözetre kifizetett illetményt rendeli visszafizetni. A követelés megalapozottsága világos és egzakt meghatározás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címke:

Elmaradt munkabér

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak, ha a munkáltató nem fizeti ki a munkabért?
Részlet a válaszából: […] ennélfogva a kamat iránti igényét is fel kell tüntetnie a keresetlevélben a kamatfizetés kezdő időpontjának megjelölésével. A késedelmi kamat fizetésének kezdőnapja az a nap, amikor a munkáltató a bérfizetéssel késedelembe esett, tehát, ha például minden hónap 10. napjáig kell megfizetnie a munkáltatónak a munkabért, akkor az adott hónap 11. napjától jár a késedelmi kamat.Amennyiben a perben a bíróság elmarasztalja a munkáltatót, és kötelezi az elmaradt munkabér munkavállaló részére történő megfizetésére, akkor a munkáltató köteles ennek eleget tenni. Ellenkező esetben a munkavállaló végrehajtási eljárásban érvényesítheti a bíróság által megítélt összeget.A munkavállalónak lehetősége van fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni a munkáltatóval szemben az elmaradt munkabér megfizetése érdekében. Az erre irányuló kérelmet a munkavállaló bármelyik közjegyző előtt benyújthatja, mely eljárás díja a munkavállaló követelésének, vagyis az elmaradt munkabér összegének a 3 százaléka, de legalább 8000 forint, legfeljebb pedig 300 000 forint. Amennyiben a munkáltató nem él ellentmondással a 15 napos határidő alatt (vagy a fizetési meghagyás kézbesítési vélelem útján kézbesítettnek minősül), akkor a fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható lesz. Amennyiben a munkáltató ellentmondással él, akkor az eljárás perré alakul, és a munkavállalónak 15 napon belül keresetet kell benyújtania az illetékes bírósághoz, ha folytatni kívánja az eljárást.Előfordulhat az is, hogy a munkabér kifizetésének elmaradása amiatt következett be, mert a munkáltató fizetésképtelen. Ebben az esetben a munkavállalónak lehetősége van felszámolási eljárást kezdeményezni a gazdálkodó szervezet munkáltatóval szemben a munkáltató székhelye szerinti törvényszék előtt. Az eljárás megindításának feltétele, hogy a munkavállaló követelése kamatok és járulékok nélkül meghaladja a 200 000 forint összeget. Amennyiben a felszámolási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjemelés

Kérdés: Pontosan mikorra és milyen összegben várható az ismételt nyugdíjemelés? Kik lesznek jogosultak az emelésre?
Részlet a válaszából: […] tizenharmadik havi ellátásra járó emelés a nyugdíjakkal azonos napon, 2022. július 12-én kerül jóváírásra.A júliusi kiegészítő emelés jár az öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban, árvaellátásban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátásokban, házastársi pótlékban, házastárs után járó jövedelempótlékban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címke:

GYED-en lévő ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége egy kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, aki a cége mellett rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, de jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert a felesége helyett ő veszi igénybe a GYED-et? A tag az ügyvezetői teendők ellátásáért nem részesül semmilyen díjazásban.
Részlet a válaszából: […] – a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül.Ugyanakkor nem terheli minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, mivel GYED-ben részesül, amely folyósításának a tartama alatt a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Utólag kifizetett végkielégítés

Kérdés: A 2018. évi vagy a kifizetéskori rendelkezések alapján kell számfejteni a végkielégítést abban az esetben, ha bíróság egy volt munkavállaló 2018-ban megszűnt munkaviszonya alapján, elmaradt jövedelem címén kártérítést, valamint végkielégítést ítélt meg, és az indoklásban levezette a távolléti díj alapján számolt elmaradt jövedelem miatt a juttatás összegét, és ezt csökkentette 18,5 százalékkal, a végkielégítésről viszont ilyen formában nem rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] fennállásának utolsó napján került volna sor.A Tbj-tv. 100. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig, amennyiben a 30. § alapján a 2020. július 1-jét megelőző időszakra keletkezett járulékalapot képező jövedelem, akkor a régi Tbj-tv. adott időszakban hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.A végkielégítés számfejtése során tehát a régi Tbj-tv. kifizetéskor érvényes rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a biztosított által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
1
2
3
4
7