tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott felmondás keresőképtelenség alatt tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Felmondás keresőképtelen munkavállalónak próbaidő alatt

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy próbaidőn lévő munkavállalója keresőképtelen állományba került, ezért nem tudja személyesen átadni számára az azonnali hatályú felmondást? A próbaidő hamarosan letelik, de a munkáltató semmiképpen sem kívánja a dolgozót tovább foglalkoztatni.
Részlet a válaszból: […]ekkor már kötelező lenne - jogellenes azonnali hatályú megszüntetést eredményez. A munkáltatónak tehát mindenképpen arra kell törekednie, hogy a felmondást még a próbaidő lejárta előtt közölje a munkavállalóval, mégpedig úgy, hogy a közlés tényét a későbbiekben bizonyítani is tudja.Amennyiben a próbaidőből hátralévő időtartam megengedi, akkor a legbiztosabb közlési mód az ajánlott, tértivevényes postai küldemény feladása, amelynek átvételét a címzettnek több helyen is aláírásával kell bizonyítania. Ebben az esetben fel kell készülni arra, hogy a munkavállaló esetleg nem veszi át a küldeményt. Az Mt. 24. §-ának (2) bekezdése szerint a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanaponkézbesítettnek kell tekinteni.Felhívjuk a figyelmet, hogy az Mt. szerint írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor.Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha az elektronikus dokumentum a címzett részére hozzáférhetővé válik, azaz amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja, vagy szándékosan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6077
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszból: […]alapján. Tudni kell azonban, hogy a munkaköri alkalmasság elsőfokú véleményével egyet nem értés esetén mind a munkavállaló, mind a munkáltató az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti a munkaköri alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását. A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi. Amennyiben a soron kívüli alkalmassági vizsgálat azt állapítja meg, hogy a munkavállaló munkaköre ellátására nem alkalmas, akkor a munkavédelmi szabályok értelmében az adott munkakörben nem foglalkoztatható. Az egészségügyi ok a munkavállaló képességével összefüggő felmondási ok, de nem köteles a munkáltató felmondással élni, ha az időszakos vagy soron kívüli munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a munkavállaló munkakörének ellátására egészségügyi okból alkalmatlan, továbbá akkor sem köteles a munkavállaló számára a munkahelyen egészségügyi alkalmasságának megfelelő munkakört felajánlani, ha van ilyen betöltetlen munkakör. A munkavállaló ilyenkor mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítése alól, ugyanakkor a munkaszerződés szerinti munkakörben történő foglalkoztatás tilalma miatt a munkáltató is mentesül foglalkoztatási kötelezettsége alól. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató ezen idő alatt kiadja a munkavállaló szabadságát, azonban a szabadság lejártát követően ismét beáll a munkáltató foglalkoztatási, illetve a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége, amely a tilalmazott munkakörben nem lehetséges. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége a munkaszerződés szerinti munkakörben történő foglalkoztatásra terjed ki, aminek teljesítése a munkavállaló munkaköri egészségügyi alkalmatlansága esetén jogszabályi tilalomba ütközik, és ez zárja ki, hogy a munkáltató eleget tehessen foglalkoztatási kötelezettségének. Erre az időre a munkavállalót állás-időre járó díjazás nem illeti meg, mert a munkáltató elháríthatatlan külső okból nem tudja foglalkoztatási kötelezettségét teljesíteni. Kivételt képez ez alól az, ha a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága a munkáltatónál bekövetkezett munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés eredménye. E kivételek megállapíthatóságának hiányában, ha a keresőképtelenség megszűnése után a munkavállalót a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat munkaköre ellátására alkalmatlannak minősíti, gyakorlatilag díjazás nélkül szünetel a munkavégzési kötelezettsége. Ebben a helyzetben nyilvánvalóan a munkavállalónak fűződik érdeke a munkaviszony mielőbbi megszüntetéséhez, és felmond vagy kezdeményezi a közös megegyezéssel történő megszüntetést, illetve elfogadja, ha a munkáltató kezdeményezi azt. Ha ebben a helyzetben a munkáltató - bármilyen megfontolásból?- mégis a munkavállaló képességével összefüggő oknak tekinthető egészségügyi okból a munkaviszony felmondással történő megszüntetése mellett dönt, figyelemmel kell lennie az ún. védett korú munkavállalókra vonatkozó szabályozásra. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül, a munkavállaló képességével összefüggő okból akkor szüntetheti meg, ha a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Figyelemmel kell lennie továbbá arra is, hogy a munkavállaló ilyen okból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5352

3. találat: Felmondás keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Elszámolhat a munkavállalóval még a táppénzes időszak alatt egy táppénz-kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató abban az esetben, ha a keresőképtelenség ideje alatt felmondott? Ki lehet fizetni a dolgozónak a felmondási időre jutó bérét, a végkielégítését és az esetlegesen ki nem vett szabadságát, vagy meg kell várni, amíg az orvos keresőképes állományba veszi?
Részlet a válaszból: […]nap, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év elteltét követő nap lehet -, és ehhez képest állapítható meg a munkaviszony megszűnésének napja.A táppénzfizetés oldaláról megközelítve, a válasznál abból kell kiindulni, hogy nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, melyre a munkavállaló a teljes keresetét megkapja. Aki a keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár táppénz. A felmondási időre járó munkabér időszaka így nem eshet egybe a táppénzfolyósítás időszakával, vagyis nem lehet egyszerre ugyanazon időszakra a táppénzt és a felmondási időszakra járó munkabért is kifizetni.Fent leírtak alapján a kérdésbeli esetben a munkaviszony megszűnésével összefüggő teljes körű elszámolással meg kell várni a felmondási idő kezdőnapját, mert egyrészt csak a felmondási idő kezdetének és végének ismeretében lehet a pontos elszámolást elkészíteni, másrészt nem eshet a táppénz kifizetésének időszakára felmondási időre járó bérkifizetés. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell kifizetni a munkavállaló munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Kérdés, hogy mi tekintendő az utolsó munkában töltött napnak, ha a munkavállaló keresőképtelensége alatt kerül sor a felmondás közlésére úgy, hogy a munkáltató a keresőképtelenség megszűnését, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5113