1030 talált cikk a Táppénz+jogosultság kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a nő, aki 2005. augusztus 1-jétől kötött megállapodást az egészségbiztosítási ellátások megszerzésére, havonta fizeti a 15 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, és várhatóan 2006. június 4-én fog szülni?

Kérdés: Jogosult-e felgyógyulása után a felmentésre az a felmondás alatt álló dolgozó, akivel úgy állapodott meg a cég, hogy a felmondási idő felét ledolgozza, a másik felében felmentik a munkavégzés alól, azonban a munkában töltendő idő alatt megbetegedett, és a hátralévő időt betegállományban tölti?

Kérdés: A hatályos rendeletek értelmében a nyugdíj visszamenőleg hat hónapra igényelhető, amennyiben a jogosultsági feltételekkel az igénylő rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a nyugellátásban részesülő nem köteles nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért a tőle levont járulékokat a munkáltatónak részére vissza kell fizetnie. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha huzamosabb táppénzes állományt követően kerül sor visszamenőleges hatállyal a nyugellátás megállapítására és folyósítására? A munkáltató tb-kifizetőhely lévén táppénzt fizetett a dolgozónak, melyet mint nyugdíjas nem vehetett volna igénybe. A munkáltató törvényesen járt el. Dolgozója nyugdíj-megállapításának dátumáról az Igazgatóság által megküldött határozatból szerzett tudomást. Visszakövetelheti-e a kifizetőhely a korábban kifizetett táppénzt, mert az jogalap nélküli ellátássá vált, vagy a kifizetett ellátás a munkáltató vesztessége?

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre az a kismama, aki 2005. év tavaszán fejezete be főiskolai tanulmányait, szeptember 1-jétől egy társas vállalkozásban segítő családtagként tevékenykedik és előreláthatóan december hónapban szül? A kismama 2003-ban és 2004-ben diákszövetkezet tagjaként dolgozott és jövedelemre tett szert.

Kérdés: Egy több éve egyéni vállalkozóként működő személy 2004. január 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesített, havi 800 000 forint munkabérért. Munkaviszonyát 2005. január 27-én azonnali felmondással megszüntette a cég, 2005. január 28-ától keresőképtelen beteg lett, és 90 napig – passzív jogon – táppénzben részesült. Felgyógyulását követően főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizette a minimálbér után a járulékokat, majd 2005 októberében ismét megbetegedett. Milyen jövedelem alapulvételével lesz jogosult táppénzre? Mi lesz a táppénz alapja abban az esetben, ha a vállalkozó 2005-ben ismét munkaviszonyt létesít, és még ebben az évben újra keresőképtelen beteg lesz?

Kérdés: Egy biztosított 1 éven keresztül volt betegállományban ún. légiós betegség miatt. Az egy év letelte után kérte a leszázalékolását. A bíróság által az egy év letelte után vált elfogadottá a foglalkozási megbetegedés ténye. Milyen ellátásra jogosult a továbbiakban, illetve jogosult-e kártérítésre vagy egyéb ellátásra?

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?

Kérdés: Meg kell-e évente állapítani a gyermekgondozási díj összegét, illetve van-e az ellátásnak minimumösszege?

Kérdés: Módosíthatja-e méltányosságból a táppénz alapjául szolgáló irányadó időszakot a MEP vagy arra jogosult egyéb szerv?

Kérdés: A GYÁP-ra való jogosultság szempontjából egyedülállónak minősül-e az anya, ha férje már több mint egy éve kórházban van?