Találati lista:
1. cikk / 166 Jogalap nélkül felvett táppénz visszakövetelése
Kérdés: Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?
2. cikk / 166 Többletszabadság visszakövetelése
Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető kormánytisztviselő igénybe vett többletszabadsága miatt keletkezett tartozását nem tartalmazta a foglalkoztatói (közszolgálati) igazolás. Visszakövetelhető a túlfizetett szabadság annak ellenére, hogy a foglalkoztatott ebben a formában erről nem értesült?
3. cikk / 166 Munkabérelőleg levonása betegszabadságból, táppénzből
Kérdés: A munkavállaló nyilatkozatával hozzájárult a részére megelőzően folyósított munkabér-előleg munkabérből történő levonásához. Időközben bekövetkezett keresőképtelensége okán a hozzájáruló nyilatkozatát kiterjesztette a táppénzellátására is. A nyilatkozat felhatalmazása alapján megteheti a munkáltató, hogy a táppénzből vonja le az esedékessé vált munkabérelőleget?
4. cikk / 166 Téves járuléklevonás utólagos rendezése
Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
5. cikk / 166 Képzés költségeinek visszafizetése munkavállaló kilépése esetén
Kérdés: Egy munkavállaló beadta a céghez a felmondását. A munkavállalói rendes felmondás esetén a felmondási idő 30 nap. A munkaadó felmenti a munkavállalót a felmondási idő letöltése alól. 2025. július 31-én beiratkozott a munkavállaló egy hegesztői képzésre, aminek a költségét a munkaadó fizette ki. A felmondásában a munkavállaló vállalta, hogy visszafizeti a hegesztői képzés első részletét, a hegesztői tanfolyami díj fennmaradó részét a munkaviszonya megszűnésétől (munkaviszony vége 2026. július 5.) számított 30 napon belül rendezi. Mekkora összeget vonhat le a munkaadó a munkavállaló nettó munkabéréből a hegesztői képzés költségének megtérítéseként?
6. cikk / 166 Keresőképtelenséggel nem járó munkabaleset
Kérdés: Milyen feladata van a foglalkoztatónak, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavégzéssel összefüggésben balesetet szenvedett munkavállaló nem válik keresőképtelenné? Milyen formanyomtatványokat kell használni, illetve milyen jegyzőkönyveket kell készíteni ebben az esetben?
7. cikk / 166 Családi pótlék dolgozó gyermek után
Kérdés: Jogosult továbbra is családi pótlékra a 18 éves gyermek szülője, ha a gyermek dolgozik a tanulmányai mellett?
8. cikk / 166 Osztalékelőleg nem válik osztalékká
Kérdés:
Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
9. cikk / 166 Tévesen levont társadalombiztosítási járulék
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az óvónőnek az esetében, aki 2023. október 31-től igénybe veszi a 40 év jogosultsági ideje alapján a kedvezményes nyugdíjat, ezen a napon ki is lépett a munkahelyéről, egy önkormányzati óvodából, majd 2023. november 1-jén elhelyezkedett egy másik óvodában, ahol elmulasztotta leadni a nyugdíjasstátuszról szóló határozatát, így folyamatosan levonásra került a béréből a társadalombiztosítási járulék? Köteles a munkáltató visszautalni a dolgozó részére a számításaik szerint 3.823.197 forint összegű tévesen levont járulékot, vagy csak a határozat leadásának napjától kell nyugdíjasként számfejteni a dolgozó munkabérét?
10. cikk / 166 Családi pótlék háztartásból kikerült gyermek után
Kérdés: Továbbra is jogosult a családi pótlékra az édesapa abban az esetben, ha a bírósági ítélet alapján nála elhelyezett gyermeket az édesanya magához vette oly módon, hogy elvitte az iskolából? Az apa rendőrségi feljelentést tett.
