40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalónak életkora alapján korhatár előttinyugellátások helyébe lépő korhatár előtti ellátás nem állapítható meg, azonbanegészségkárosodása alapján 2011. december 31-éig vélhetően rendszeres szociálisjáradékra jogosultságot szerezhetett volna. Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalók táppénze, munkanélküli-ellátása

Kérdés: Jogot szereznek-e táppénzre és munkanélküli-ellátásra azok a munkavállalók, akik 2012. január 1-jétől már nem minősülnek nyugdíjasnak, és ezért fizetniük kell a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot is?
Részlet a válaszából: […]   Az Eb-tv. 47. §-ának (2) bekezdése értelmében – tehát főszabályként – nem jár táppénz a korhatár előtti ellátás folyósításának tartamára, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

TGYÁS- és GYED-jogosultság

Kérdés: Keresőtevékenységnek minősül-e, tehát korlátozza-e a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a GYED-jogosultságot, ha egy biztosításközvetítési tevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozó a korábban megkötött és folyamatosan fennálló biztosítások után bevételre számíthat abban az időszakban is, amikorra igényelni szeretné az ellátásokat, annak ellenére, hogy a tevékenységét személyesen nem folytatja? Jogosult lesz-e táppénzre ugyanez a vállalkozó, aki egyúttal mezőgazdasági őstermelő is, akinél a betakarítást alvállalkozó végzi, viszont a terményértékesítésből szintén bevétele várható, amelynek realizálódása az ellátások folyósításának időszakára esik?
Részlet a válaszából: […]  Az említett személynek két jogviszonya van. Egyénivállalkozó és mezőgazdasági őstermelő, ezért a kérdés megválaszolásához elsőrea biztosítási kötelezettséget kell tisztázni. Az illető mint egyéni vállalkozóbiztosított, s ezért mint mezőgazdasági őstermelőre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Nem rendszeres jövedelem figyelembevétele ellátási alapként

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénz, baleseti táppénz, TGYÁS és GYED megállapításánál a közalkalmazottak részére a 352/2010. Korm. rendelet értelmében 2011. évben fizetett bérkompenzációt, amely a személyijövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül? A kompenzáció után a foglalkoztatottak megfizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Helyesen ítéli-e meg a foglalkoztató, hogy a közalkalmazott nem jogosult táppénzre a kompenzáció után, hiszen ezt a keresőképtelenség idejére is teljes összegben megkapja a dolgozó?
Részlet a válaszából: […]  Igen, helyes a véleménye, de nemcsak a táppénz esetérevonatkozik, hanem mindazon esetekre (terhességi-gyermekágyi segély, balesetitáppénz), melyekre a dolgozó a kompenzációt megkapja. A gyermekgondozási díjigénybevételéhez fizetés nélküli szabadságot kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Rehabilitációs járadékos munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult-e táppénzre egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […]  Táppénzre az jogosult, aki a biztosítása fennállása alattválik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.A Tbj-tv. 25. §-ában foglaltak alapján a saját jogúnyugdíjas foglalkoztatott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

1952-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Az új jogszabályok alapján jogosult lesz-e 2012-ben öregségi nyugdíjra az az 1952. július 12-én született nő, aki 44 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2007-től rokkantsági nyugdíjban részesül? Az igénylő rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges feltételekkel, de 2011-ben azt a felvilágosítást kapta, hogy nem jogosult az ellátásra.
Részlet a válaszából: […]  Helytálló volt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervtőlkapott információ, ugyanis a Tny-tv. 2011. december 31-én hatályos 15. §-a (1)bekezdésének rendelkezései alapján a rokkantsági nyugdíjas és – meghatározottfeltételek esetén – a baleseti rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.
Kapcsolódó címke:

Táppénz irányadó időszaka munkáltató átalakulása esetén

Kérdés: Mi lesz a táppénz irányadó időszaka azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiknek a korábbi munkáltatója, egy szövetkezet átalakult, és egy kft. lett a jogutódja? Az előd és a jogutód munkáltató is kifizetőhelyként működik, az átalakuláskor a jövedelemigazolásokat kiállították. Helyesen járnak-e el, ha az előző teljes év lesz az irányadó időszak, hiszen az adatok rendelkezésre állnak?
Részlet a válaszából: […]  Még mielőtt a táppénz összegét állapítanánk meg, a dolgozókbiztosítási idejét kell meghatározni. A jog­utódlás következtében a dolgozókbiztosításban töltött ideje folyamatos.A táppénz összegének megállapítását befolyásolja az irányadóidőszak, és ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Veszélyeztetett terhes kismama táppénzének alapja

Kérdés: Milyen napi átlag alapján kell megállapítani annak a kismamának a táppénzét, aki az első gyermekével veszélyeztetett terhesként táppénzen volt 2009. május 22-től szeptember 29-ig, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült 2009. szeptember 30-tól 2010. március 16-ig, GYED-ben részesült 2010. március 17-től 2011. október 12-ig, és 2011. október 13-tól második gyermekével veszélyeztetett terhes? A táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi átlaga a 2008. évi jövedelme alapján 8233,99 forint volt, a GYED folyósítása pedig maximum összegben történt.
Részlet a válaszából: […]  Az igénylő táppénzének összegét a táppénzre jogosultságakezdőnapját megelőző naptári évben elért pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot elért jövedelme naptári napi átlaga alapjánkell megállapítani, ha az legalább 180 naptári napi jövedelem.Ha nincs az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

GYED időtartama harmadik gyermek születése esetén

Kérdés: Mennyi ideig lesz jogosult GYED-re az a dolgozó, akinek a harmadik gyermeke 2010. június 2-án született, a szülési szabadságot 2010. május 11-től vette igénybe, ezért terhességi-gyermekágyi segélyben 2010. október 25-ig részesült, majd 2010. október 26-tól igényelte meg a GYED-et? A munkavállaló, aki 1996 januárjától biztosított, első gyermeke után 2006. február 11-től július 28-ig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd 2006. július 29-től 2007. november 30-ig GYED-ben, második gyermeke után 2007. december 1-jétől 2008. május 13-ig TGYÁS-ban, 2008. május 14-től 2009. november 22-ig GYED-ben részesült, 2009. november 23-tól 2010. április 12-ig betegszabadságon, majd táppénzen volt, ezután pedig 2010. április 13-tól 2010. május 10-ig fizetett szabadságot vett igénybe.
Részlet a válaszából: […]  2010. május 1-jétől változott a gyermekgondozási díjfolyósítására vonatkozó rendelkezés. Az új szabályozás szerint agyermekgondozási díj a gyermeket szülő anya esetében a szülést megelőző 2 évenbelül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.
Kapcsolódó címke:

Bedolgozó szabadsága

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 24/1994. Korm. rendelet 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely szerint a bedolgozók szabadságának kiadására, számítására, pénzbeli megváltására az Mt. szabályait kell megfelelően alkalmazni abban az esetben, ha a bedolgozó csak heti két napot dolgozik, tehát hetente többet pihen, mint a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók? Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha egy bedolgozó jogviszonyának megszűnésekor, öt munkanap megmaradt szabadság esetén minimum 23 400 forint/5 nap összeget fizet?
Részlet a válaszából: […]  A bedolgozói jogviszonyról a kérdésben is hivatkozott24/1994. Korm. rendelet rendelkezik. Fontos tudni, hogy a bedolgozói jogviszonynem munkaviszony, annak ellenére, hogy az említett rendelet számos, ajogviszony tartalmát érintő kérdéskört a munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.
1
61
62
63
101