Találati lista:
1411. cikk / 1617 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
1412. cikk / 1617 Teljesítménybér
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a teljes munkaidős, teljesítménybérben dolgozó munkavállaló teljesítménye alapján a bére nem éri el a minimálbért?
1413. cikk / 1617 Munkáltató által fizetett önkéntes egészségpénztári tagdíj
Kérdés: Egy kft. kizárólag az ügyvezetőre fizet önkéntes egészségpénztári tagdíjat havi 150 ezer forint összegben. Adóköteles-e ez az összeg annak ellenére, hogy a többi alkalmazott részére nem hozzáférhető?
1414. cikk / 1617 Taj-kártya-jogosultság
Kérdés: Jogosult-e taj-kártyára a munkavállalási engedély és munkavállalási vízum alapján Magyarországon munkát végző biztosított felesége és gyermeke?
1415. cikk / 1617 GYES folyósítása mellett dolgozó munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen közterhek terhelik a GYES folyósítása mellett 4 órában dolgozó munkavállaló jövedelmét?
1416. cikk / 1617 START kártyával foglalkoztatottak járulékai
Kérdés: Hogyan kell bevallani, és melyik bankszámlára kell utalni a START kártyával foglalkoztatott biztosítottak járulékait?
1417. cikk / 1617 Nyugdíj alapját képező jövedelem
Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
1418. cikk / 1617 GYÁP összegének megállapítása
Kérdés: Milyen jövedelem figyelembevételével kell a GYÁP összegét megállapítani annak a több éve munkaviszonyban álló nőnek az esetében, aki a 2003. május 31-én született gyermekével 2005. május 31-ig gyermekgondozási díjban részesült, majd munkaviszonya közös megegyezéssel 2005. augusztus 15-én megszűnt, 2005. augusztus 16-tól másik munkáltatónál havi 135 000 forint munkabérrel ismét munkaviszonyban állt, és 2005. szeptember 1-jétől beteg gyermekének ápolása címén táppénzt igényel?
1419. cikk / 1617 Rendszeres és nem rendszeres jövedelem
Kérdés: Rendszeres vagy a nem rendszeres jövedelmeknél kell-e szerepeltetni a felmentési bért és a túlórára fizetett bért az OEP-B/1 jövedelemigazoláson?
1420. cikk / 1617 Családi gazdálkodó munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel létesíthet napi 8 órás munkaviszonyt egy családi gazdálkodó? A gazdálkodónak a 326/2001. Korm. rend. 2. sz. mellékletében tett nyilatkozata alapján 2005. január 1-jétől élethivatásszerűen kell végeznie a tevékenységét.
