Találati lista:
121. cikk / 155 Munkavállaló javára kötött életbiztosítás
Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
122. cikk / 155 Nappali tagozatos főiskolai hallgató mint egyéni vállalkozó
Kérdés: Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozói tevékenységet végez. A 2006-2007. tanév I. félévében iskolalátogatási igazolással rendelkezik, a II. félévben passzív hallgatói jogviszonyt igazoltak számára, a 2007-2008. tanévre pedig nem iratkozott be a főiskolára, OKJ-s tanfolyamot szeretne végezni. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége, illetve mikortól meddig tekinthető tanulónak?
123. cikk / 155 Részmunkaidős munkavállaló Start-kártyája
Kérdés: Kell-e arányosítani a járulékkedvezmény alapjául szolgáló munkabért a heti 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatott, Start-kártyával rendelkező munkavállaló foglalkoztatása esetén, vagy az átlagos szabályok szerint vehető igénybe a kedvezmény?
124. cikk / 155 Kft. ügyvezetőjének jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
125. cikk / 155 Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei
Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
126. cikk / 155 Munkanélküliként nem regisztrált 50 év feletti munkavállaló járulékai
Kérdés: Elszámolható-e valamilyen járulékkedvezmény egy ötven év feletti munkavállaló alkalmazása esetén, aki előzőleg nem regisztráltatta magát munkanélküliként?
127. cikk / 155 Külföldön dolgozó ösztöndíjas magánszemély közterhei
Kérdés: Adóköteles-e az ösztöndíja annak a magánszemélynek, aki 2007 januárjától kezdődően két évig Horvátországban dolgozik, ösztöndíjjal, kutatói munkakörben? Jelenleg a szülei vállalkozásában dolgozik alkalmazottként. Milyen módon biztosítható a járulékfizetés és a szolgálati idő?
128. cikk / 155 GYES-ben részesülő munkavállaló utáni kedvezmény igénybevétele
Kérdés: Milyen nyomtatványon veheti igénybe a járulékkedvezményt az a munkáltató, aki GYES-ben részesülő munkavállalót foglalkoztat?
129. cikk / 155 Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja
Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
130. cikk / 155 Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében
Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
