2206 talált cikk a vállalkozó kifejezésre

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?

Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.

Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó 2003. március 20-án szült. A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd gyermekgondozási díjat folyósítottak részére. 2003. április 1-jén vállalkozói igazolványát visszaadta. (Vállalkozói tevékenysége 2000-ben kezdődött, és a szülésig fizette is a járulékokat.) Az anya 2005. február 28-án ismét szült. A szülést követően milyen pénzbeli ellátásokra lesz jogosult?

Kérdés: Kell-e fizetni tételes eho-t az után az eva hatálya alá tartozó főállású egyéni vállalkozó után, aki egy kft.-ben ügyvezetőként heti 20 órás munkaidőben 20 000 forintot keres, egyéni vállalkozóként jövedelmet nem vesz ki, de a járulékalapja 80000 forint?

Kérdés: Igényelhetnek-e munkanélküli-járadékot annak a kft.-nek a tagjai, amely érdemi tevékenységet 2005. év januárjától nem végez, a tagok személyes közreműködése megszűnt, s az ügyvezető sem kap díjazást?

Kérdés: Hogyan kell a baleseti táppénz összegét megállapítani annak a kft.-tagnak az esetében, aki 2003-tól személyesen közreműködő tag, és 2005. április 25-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, melyet a kifizetőhely üzemi balesetnek elismert?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. japán tulajdonos-ügyvezetője 2004. május 1-jétől biztosított lett. Változott-e ez azóta? Ki lehet-e venni szabályosan a biztosítottak köréből?

Kérdés: Igényelhet-e átmeneti járadékot az a 2005 júliusában 57. életévét betöltő férfi, akinek táppénzjogosultsága 2005. július hóban lejár, és az OOSZI 50 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg nála? Hogyan kell igényelni az ellátást, illetve mennyi az összege? Igényelheti-e majd az előrehozott öregségi nyugdíjat a 60. életéve betöltésekor (már jelenleg is rendelkezik 42 év szolgálati idővel)? Amennyiben a bíróságon megtámadja az 50 százalékos munkaképesség-csökkenésről szóló határozatot, a döntés megszületéséig jogosult-e az átmeneti járadékra, illetve ha a bíróságon munkaképesség-csökkenését magasabb mértékben állapítják meg, a későbbiekben a járadék és a nyugdíj közötti különbségre?

Kérdés: Főállású munkaviszony melletti evás egyéni vállalkozó jelenleg GYES-en van. Alkalmanként van bevétele, évente kétszer-háromszor. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli, különös tekintettel azokra a hónapokra, amikor egyáltalán nincs bevétele?