Üzemorvos foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e minden foglalkoztatónak kötelezően üzemorvost foglalkoztatnia?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a részletes választ a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. Korm. rendeletben találhatjuk. A rendelet szövegét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:"1. § E rendelet hatályaa) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.
Kapcsolódó címke:

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága

Kérdés: Mennyi fizetett szabadság illeti meg azt a 22 éves munkavállalót, aki heti 36 órás főállású munkaviszonya mellett rendelkezik egy napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A fenti rendelkezésből következik, hogy a munkavállalót a részére járó szabadság minden munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Bedolgozók munkajogi jogállása

Kérdés: Milyen kedvezményeket lehet elszámolni a több éve biztosított bedolgozóként foglalkoztatott dolgozókra? Például: Jár-e betegszabadság? Jár-e fizetett ünnepre bér? Kaphatnak-e végkielégítést? Jár-e pótszabadság a 16 éven aluli gyermekre stb.?
Részlet a válaszából: […] A bedolgozói jogviszonyra, a bedolgozói jogviszony alanyaira a foglalkoztatóra, a bedolgozóra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az Mt. 203. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 24/1994. Korm. rendelet tartalmazza. A bedolgozók foglalkoztatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címke:

Terhességi-gyermekágyi segély alapja teljesítménybéres dolgozónál

Kérdés: Az 1995. január 16-tól biztosított személy 2000. május 16-án szült. A szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd 2003. február 26-áig gyermekgondozási segélyt vett igénybe. 2003. február 27-én ismét szült, és terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja? A dolgozó teljesítménybéres. Kell-e nézni a hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a biztosított sem a jogosultságot megelőző naptári évben, sem a jogosultság kezdőnapját megelőzően 180 napi jövedelemmel nem rendelkezik, ezért a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimális bér kétszerese...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban elmondhatjuk, hogy külföldi munkavállaló foglalkoztatása esetén az adó- és járulékfizetési kötelezettség elbírálása csak különös differenciálással végezhető el helyesen. A mérvadó tények között találhatjuk azt, hogy milyen munkáltató, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címkék:      

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetettsége miatt, a könnyebb érthetőség, illetve áttekinthetőség érdekében két részre bontva – előbb az 50 százalékos, majd a 67 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés esetére vonatkoztatva – taglaljuk az idevonatkozó szabályokat. Az 50 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címke:

Teljes munkaidőre járó munkabér

Kérdés: Egy munkavállaló munkaszerződésben meghatározott munkaideje heti 40 óra, munkabére havi 50 000 forint. Megkaphatja-e a teljes hónapra járó munkabérét, ha a 22 munkanapos hónapban csak 108 órát dolgozott?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább – a kötelező legkisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondás nyugdíjas munkavállalónak

Kérdés: Létszámleépítés miatti felmondás esetén milyen járandóságra jogosult az az 1944. június 26-án született, előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő nő munkavállaló, akinek munkaviszonya 1962. június 7-től folyamatos, és jelenleg is teljes munkaidős nyugdíjasként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az előrehozott öregségi nyugdíj egy véglegesen megállapított nyugellátási forma. Az egyszer már megállapított öregségi nyugdíj folyósítását és összegét a fennálló munkaviszony megszüntetése nem érinti. A munkaviszony megszüntetésére, a felmentési időre és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkaidő hosszától függetlenül kiterjed a biztosítás, tehát főszabályként a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet.Hogy ezen ellátások közül ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.
Kapcsolódó címkék:    

Táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó ugyanazon vállalatnál szakmunkástanuló volt 2002. június 30-ig, 2 évig havi 5000 forint ösztöndíjat kapott. Július 1-jétől teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Mi az irányadó időszak a 2002. november hónapban 10 napig tartó betegsége esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdező – feltehetően – a táppénzszámítás szabályaira gondol az irányadó időszak említésével. A keresőképtelenség első 15 napjára, munkaviszony esetében, a betegszabadságra vonatkozó szabályok alapján a távolléti díj 80 százaléka illeti meg a dolgozót....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
37
38
39