Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magába, meghatározott időegységre vonatkozóan. A munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Távolléti díj megállapítása

Kérdés: Minden évben január 1-jével kerül megállapításra a teljesítménytényező és a teljesítményszázalék az előző évi teljesítménybér és az órák arányában. Ha a személyi órabér nem változik, ezzel kell számolni egész évben a távolléti díj számfejtése esetén. Változik-e a távolléti díj összege éven belül akkor, ha egy jól fizető munkával lényegesen megváltozik a napi, havi jövedelem, illetve akkor, ha a teljes munkaidőről 4 órára változik a ledolgozandó munkaidő?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítására vonatkozó előírásokat az Mt. 151/A. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. A távolléti díj a személyi alapbérnél tágabb, az átlagkeresetnél szűkebb olyan díjazás, amely magában foglalja a személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Tehergépjármű-vezetők munkaideje, bérezése

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/A. § (1) bekezdés b) pontja értelmében kollektív szerződés a belföldi és a nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a napi munkaidő korlátozására [119. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

RSZJ-ben részesülő munkavállaló keresete

Kérdés: Van-e valamilyen korlátozás annak a munkavállalónak a keresetére vonatkozóan, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és RSZJ-ben részesül? Igénybe vehet-e fogyatékossága miatt adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A rendszeres szociális járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó a 8/1983. EüM-PM rendelet 26. §-a értelmében a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet.A rokkantnyugdíjas (illetve ennek megfelelően a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Üzemorvos foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e minden foglalkoztatónak kötelezően üzemorvost foglalkoztatnia?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a részletes választ a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. Korm. rendeletben találhatjuk. A rendelet szövegét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:"1. § E rendelet hatályaa) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága

Kérdés: Mennyi fizetett szabadság illeti meg azt a 22 éves munkavállalót, aki heti 36 órás főállású munkaviszonya mellett rendelkezik egy napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A fenti rendelkezésből következik, hogy a munkavállalót a részére járó szabadság minden munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Bedolgozók munkajogi jogállása

Kérdés: Milyen kedvezményeket lehet elszámolni a több éve biztosított bedolgozóként foglalkoztatott dolgozókra? Például: Jár-e betegszabadság? Jár-e fizetett ünnepre bér? Kaphatnak-e végkielégítést? Jár-e pótszabadság a 16 éven aluli gyermekre stb.?
Részlet a válaszából: […] A bedolgozói jogviszonyra, a bedolgozói jogviszony alanyaira a foglalkoztatóra, a bedolgozóra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az Mt. 203. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 24/1994. Korm. rendelet tartalmazza. A bedolgozók foglalkoztatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Terhességi-gyermekágyi segély alapja teljesítménybéres dolgozónál

Kérdés: Az 1995. január 16-tól biztosított személy 2000. május 16-án szült. A szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd 2003. február 26-áig gyermekgondozási segélyt vett igénybe. 2003. február 27-én ismét szült, és terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja? A dolgozó teljesítménybéres. Kell-e nézni a hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a biztosított sem a jogosultságot megelőző naptári évben, sem a jogosultság kezdőnapját megelőzően 180 napi jövedelemmel nem rendelkezik, ezért a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimális bér kétszerese...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban elmondhatjuk, hogy külföldi munkavállaló foglalkoztatása esetén az adó- és járulékfizetési kötelezettség elbírálása csak különös differenciálással végezhető el helyesen. A mérvadó tények között találhatjuk azt, hogy milyen munkáltató, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetettsége miatt, a könnyebb érthetőség, illetve áttekinthetőség érdekében két részre bontva – előbb az 50 százalékos, majd a 67 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés esetére vonatkoztatva – taglaljuk az idevonatkozó szabályokat. Az 50 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
1
…
36
37
38