Találati lista:
881. cikk / 1178 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
882. cikk / 1178 Nyugdíjas vállalkozók közterhei
Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
883. cikk / 1178 Vállalkozóként biztosított személy egyéni járuléka
Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?
884. cikk / 1178 Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Milyen összeg lesz a kereseti korlátja annak a 2008. február 2-ától előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő, 2008. április 1-jétől munkába álló személynek? A teljes évre vonatkozó 828 000 forintot, vagy a 8 hónapra jutó 552 000 forintot?
885. cikk / 1178 Betéti társaság beltagjának jogviszonyai
Kérdés: Milyen szerződésforma a helyes annak a bt.-beltagnak az esetében, aki ügyvezetőként a munkáltatói jogok gyakorlója, tagi jogviszonyban havonta tagi jövedelmet vesz fel, amely után valamennyi járulék bevallása és megfizetése megtörténik?
886. cikk / 1178 Nyugdíjas beltag közterhei
Kérdés: Keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a tagnak, illetve az eva hatálya alá tartozó betéti társaságnak abban az esetben, ha a nyugdíjas beltag semmilyen tevékenységet nem végez a cégben, nem vesz fel jövedelmet, kizárólag osztalékot kap?
887. cikk / 1178 Evás bt. beltagjának osztaléka
Kérdés: Jogosult-e táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re egy eva hatálya alá tartozó bevételi nyilvántartást vezető bt. beltagja, aki szülése miatt nem dolgozik a társaságban, jövedelmet nem vesz fel, de tevékenységét alkalmazottja révén tovább folytatja, és osztalékban részesül?
888. cikk / 1178 Járulékfizetési kötelezettség kezdete
Kérdés: Mikortól áll fenn a járulékfizetési kötelezettség egy 2007. december 28-án alakult kft. esetében, amely az adószámát csak 2008. január 14-én kapta meg?
889. cikk / 1178 Kiegészítő tevékenységű tag jogviszonya
Kérdés: Valóban igaz-e az az előadáson hallott információ, amely szerint a kiegészítő tevékenységű tagok közül csak annak kell a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki személyesen közreműködik? Elég-e taggyűlési határozatban előírni, hogy a tag személyesen nem működik közre? Kieső idő esetén hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget? Be kell-e jelenteni a 0808-as számú nyomtatványon a kiegészítő tevékenységű tagokat, ha semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utánuk?
890. cikk / 1178 Eva hatálya alá tartozó társaság tagjainak közterhei
Kérdés: A minimálbér vagy a minimálbér kétszerese után kell-e megfizetnie a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság, illetve közkereseti társaság személyesen munkát végző tagja után? A vállalkozások havi evaalapja körülbelül 400 000 forint. A bt. bevételi nyilvántartást vezet, míg a kkt. az Szt. alapján vezeti könyveit. Mind a két vállalkozásban 2-3 főtulajdonos van.
