Ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Szükséges külön szerződést kötni egy társas vállalkozás ügyvezetőjével abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és társas vállalkozóként az elvégzett munka arányában tagi jövedelemben részesül, vagy ebben a jogviszonyában elláthatja az ügyvezetői teendőket is?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldása érdekében elsődlegesen két idevágó jogszabályi helyet kell megemlítenünk.A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.
Kapcsolódó címkék:  

Olasz ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy magyar cég 72 éves olasz ügyvezetője, aki havonta nettó 4000 euró összegű juttatást kap, amelyet felbruttósítva számfejt a kifizető MNB-árfolyamon átszámítva, és kizárólag személyi jövedelemadót von belőle? Be kell jelenteni ebben az esetben az ügyvezetőt? Milyen igazolásokat kell kérni a külföldi személytől, aki valószínűleg nyugdíjas? Van egészségügyihozzájárulás- vagy szociálishozzájárulásiadó- fizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az olasz nemzetiségű ügyvezetőre a magyar állampolgárságú ügyvezetőkkel analóg szabályok vonatkoznak, feltéve hogy a magyarországi ügyvezetői jogviszonyán kívül nem rendelkezik más uniós tagállamban biztosítási jogviszonnyal. Ezt az olasz ügyvezető kizárólag A1 jelű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantsági nyugdíj figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Beleszámít a 4 év rokkantsági nyugdíjban töltött időszak a szolgálati időbe vagy a 40 év jogosultsági időbe?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát sem az öregségi nyugdíjra, sem a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság szempontjából nem lehet szolgálati, illetve jogosultsági időként számításba venni. Erre még akkor sincs mód, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.
Kapcsolódó címkék:  

Társas vállalkozó FEOR-száma

Kérdés: Milyen FEOR-számmal kell bejelenteni azt a társas vállalkozót, aki ügyvezetői jogkörrel rendelkezik, személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és járulékait társas vállalkozóként a garantált bérminimum után fizeti meg?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az idevágó társadalombiztosítási jogszabályok ismertetésével. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Egyszemélyes kft. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Helyesen történik a jogviszonyok meghatározása, illetve bejelentése annál az egyszemélyes kft.-nél, amelynek a tulajdonosa alapítói határozat alapján tagi jogviszonyban művezetőként közreműködik a cég tevékenységében, ügyvezetőként viszont nem vesz fel jövedelmet, így ezt a tevékenységet semmilyen jogviszonyban nem jelenti be? A társasági szerződés nem rendelkezik a személyes közreműködésről.
Részlet a válaszából: […] Az ismertetett tényeket alapul véve helyes a jogviszonyok elbírálása és a társadalombiztosítási bejelentés is. Ugyanis a társaság tevékenységében nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködő – nem saját jogú nyugdíjas – tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Beltag járulékfizetési kötelezettsége GYES folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a GYES folyósítása alatt egy betéti társaság beltagja, aki 2015. február 9-ig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó volt, 2015. február 10-től pedig főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem közreműködik, a munkaviszonyban történő üzletvezetését pedig a társasági szerződés nem engedi? Számszerű példával levezetve mit jelent az a szabályozás, mely szerint a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó GYES-ben, GYED-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] Nincs szükség számszerű példára, tekintve hogy a kérdésbeli ügyvezető beltag után a GYES folyósításának időtartamára nem keletkezik a bt.-ben járulékfizetési kötelezettség. Lényegében ezt mondja ki a Tbj-tv. 28. §-ának (1) bekezdésébe foglalt szabály, amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Ügyvezetés ápolási díj mellett

Kérdés: Elláthatja továbbra is az ügyvezetői teendőket egy betéti társaság beltagja, aki idős, beteg nagynénje ápolását végzi, és ápolási díjat szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] A Szoc-tv. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az ápolási díj mellett maximum napi 4 órás munka­időben lehet keresőtevékenységet folytatni, illetve korlátlanul, amennyiben a munkavégzés az érintett otthonában történik. Abban az esetben tehát, ha az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Vállalkozók munkanélküli-ellátása

Kérdés: Jogosult munkanélküli-ellátásra egy egyéni vállalkozó, aki szünetelteti a tevékenységét? A társas vállalkozónak meg kell szüntetnie a tagsági jogviszonyát, ha munkanélküli-ellátást szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. szerint álláskeresési járadékra, illetve nyugdíj előtti álláskeresési segélyre csak az álláskereső jogosult, aki viszont keresőtevékenységet nem folytathat. Az említett jogszabály 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerint keresőtevékenységet folytató többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. Magasabb összegű járulékalap vállalására – tényleges jövedelem híján – a jogszabály mindössze három személyi körnek biztosít lehetőséget.A Tbj-tv. 29/A. §-ának (3) bekezdése a többes jogviszonyban nem álló biztosított evás egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

1956-ban született nő nyugellátása

Kérdés: A negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjat, vagy az életkor alapján járó öregségi nyugdíjat érdemesebb igényelnie annak az 1956 áprilisában született nőnek, aki 1974. augusztus 4-én kezdett dolgozni, 1976-ban született első gyermekével 2 és fél évet, 1979-ben született második gyermekével hat hónapot volt otthon, 1993-ban született harmadik gyermeke betegsége miatt pedig 1995. február 15-től 2005. április 30-ig GYES-ben részesült? A fenti időszakokon kívül hosszabb időtartamú kiesés nem volt, jelenleg is dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Nyugdíj-biztosítási szempontból a nők abban a kedvező helyzetben vannak, hogy amennyiben rendelkeznek negyven év jogosultsági idővel, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhatnak, feltéve hogy azon a napon, melytől kezdődően a nyugdíj megállapítását kérik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
Kapcsolódó címke:
1
…
50
51
52
…
120