Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. Magasabb összegű járulékalap vállalására – tényleges jövedelem híján – a jogszabály mindössze három személyi körnek biztosít lehetőséget.A Tbj-tv. 29/A. §-ának (3) bekezdése a többes jogviszonyban nem álló biztosított evás egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

1956-ban született nő nyugellátása

Kérdés: A negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjat, vagy az életkor alapján járó öregségi nyugdíjat érdemesebb igényelnie annak az 1956 áprilisában született nőnek, aki 1974. augusztus 4-én kezdett dolgozni, 1976-ban született első gyermekével 2 és fél évet, 1979-ben született második gyermekével hat hónapot volt otthon, 1993-ban született harmadik gyermeke betegsége miatt pedig 1995. február 15-től 2005. április 30-ig GYES-ben részesült? A fenti időszakokon kívül hosszabb időtartamú kiesés nem volt, jelenleg is dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Nyugdíj-biztosítási szempontból a nők abban a kedvező helyzetben vannak, hogy amennyiben rendelkeznek negyven év jogosultsági idővel, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhatnak, feltéve hogy azon a napon, melytől kezdődően a nyugdíj megállapítását kérik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
Kapcsolódó címke:

1952-ben született férfi kereseti korlátja

Kérdés: Vonatkozik a kereseti korlát arra az 1952. október hónapban született férfira, aki 2015. áprilisban igényelni szeretné a nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj melletti keresőtevékenységből származó jövedelem nagysága miatt a nyugellátás folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően már nem kell szüneteltetni. A nyugellátás szüneteltetésére vonatkozó szabály azokra a személyekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Tag egyéni járulékainak elszámolása

Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 52. §-ának (4) bekezdése alapján a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetnie. Ha a tárgyhónapban a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen formában terjed ki a társadalombiztosítás arra a mezőgazdasági őstermelőre, aki egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik, és nem minden hónapban keletkezik jövedelme?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőt mint önálló biztosítotti kategóriát 2008. január 1-jétől ismeri a társadalombiztosítás. Ettől az időponttól a mezőgazdasági őstermelő abban az esetben biztosított, ha a reá irány­adó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó státusza a kérdésben említett fiatalgazda-pályázat szempontjából megfelel-e a támogatásra jogosultság feltételének, nem a társadalombiztosítási jogszabályok határozzák meg.Egyébiránt nem ismerünk egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Egyszemélyes kft. külföldön biztosított ügyvezetője

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha külföldön főállású alkalmazottként biztosított, és erről A1-es igazolással is rendelkezik? Valóban nem kell beadni a '08-as bevallásokat? A magyar cég továbbra is működik, bevételszerző tevékenységet végez, és alkalmazottal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelezően alkalmazandó jogszabály, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet az egy tagállami biztosítás elvét követi. A 12. cikk (1) bekezdésében kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
Kapcsolódó címke:

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-ának (2) bekezdése értelmében meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást abban az esetben, ha az érintett keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Megbízási jogviszonyban közreműködő tag közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az a kétszemélyes kft., amely az egyik ügyvezetésre nem jogosult, megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködő tagja után semmilyen járulékot nem fizet, tekintettel arra, hogy semmilyen díjazásban nem részesül? A tag máshol nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal, ezért saját maga után megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] Az említett – ügyvezetésre nem jogosult – tag nem társas vállalkozóként, hanem megbízási jogviszony keretében vesz részt a társaság tevékenységében, és a biztosítási kötelezettsége is ennek megfelelően kerül elbírálásra. Megbízási díja 0 forint (amire a Ptk. 6:280....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
Kapcsolódó címke:

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] A negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők öregségi nyugellátása öregségi teljes nyugdíjnak minősül. Ami pedig a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységet illeti, a jövedelemkorlátozás valóban él. Az öregségi nyugellátás mellett csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
1
49
50
51
118