1953-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel a Tny-tv. 18. §-ának (2) bekezdése alapján szeretne nyugellátást igénybe venni. Ebben az esetben a jogosultság további feltétele, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt meglehetősen összetett társadalombiztosítási élethelyzetnek alapvetően két kimenetele lehet, attól függően, hogy az érintett személy kisadózóként főállásúnak vagy nem főállásúnak minősül.A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának e) és f) pontjai szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben is részesül? A jelenleg hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozó nem köteles minimumjárulék fizetésére, ha GYED-ben részesül, miközben a GYES tartama alatt csak akkor mentesül alóla, ha a vállalkozásában személyesen nem végez munkát.
Részlet a válaszából: […] Valóban, mind a Tbj-tv., mind a 2011. évi CLVI. tv. vonatkozó rendelkezései a GYED (vagy CSED, illetve GYET) folyósításának tartama alatt feltételek nélkül mentesítik az egyéni és társas vállalkozót a havi szociális hozzájárulási adó és járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Nyugdíj szünetelése

Kérdés: Vállalhat nyugdíjasként egyetemen vezetői állást egy 1952-ben született személy? Szüneteltetni kell a nyugdíjat ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj folyósítása akkor szünetelhet, ha azt a nyugdíjas kéri, vagy a nyugdíjasként elért kereset eléri az éves keretösszeget, vagy a nyugdíjas a Tny-tv.-ben meghatározott jogviszonyt létesít. Vegyük sorra a szünetelés eseteit. A nyugdíjas bármikor, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.
Kapcsolódó címke:

Izraeli állampolgárságú nyugdíjas ügyvezetők

Kérdés: Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy magyar társaság külföldi ügyvezetői után, akik Izraelben nyugellátásban részesülnek, a társaság ügyvezetését pedig megbízási szerződés alapján látják el, és díjazásban nem részesülnek?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az általános szabállyal. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében, ha a társaság tag ügyvezetője nem munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, akkor társas vállalkozónak tekintendő. Tehát ha a kérdésben említett izraeli állampolgárok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása

Kérdés: Kérheti a rokkantsági ellátás megállapítását, vagy meg kell szüntetnie a vállalkozását annak az egyéni vállalkozónak, aki a betegsége miatt nem tud dolgozni, ezért jelenleg szünetelteti a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] 2016. május 1. után megállapításra kerülő ügyekben rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást annak a személynek lehet megállapítani,a) aki a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltötte, ésb) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Kft.-ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kft. mindkét munkaviszonyban álló tulajdonos ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít egy másik cégnél? Az ügyvezetőségre tekintettel részmunkaidős munkaviszonyban kell lenniük a kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg mindkét ügyvezető munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, és ennek megfelelően a munkabérük képezi a szociális hozzájárulási adó és a járulékok alapját.Az, hogy más vállalkozásban heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesítenek, a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbeli kft.-tag járulékfizetési kötelezettségét illetően kiemelendő, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személy a Tbj-tv. alkalmazásánál, a 4. § f) pontjába foglalt fogalommeghatározás értelmében nem minősül saját jogú nyugdíjasnak. E körbe ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik 2016. május hótól arra a munkavállalóra, aki 2014 augusztusától dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, a 44 százalékos egészségkárosodására tekintettel rehabilitációs ellátást kap, és rehabilitációs kártyával is rendelkezik? A munkavállaló 2015. január 1-jétől jelenleg is napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik a cégnél, tekintettel arra, hogy az ellátása veszélyeztetése nélkül korábban csak heti 20 órát dolgozhatott. Milyen feltételekkel foglalkoztatható tovább a munkavállaló úgy, hogy az ellátásra való jogosultsága is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. 2016. május 1-jétől hatályos 10. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénylése

Kérdés: Valóban meg kell szüntetni a biztosítási jogviszonyt a megváltozott munkaképességű személyek ellátása érdekében? Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet is meg kell szüntetnie annak, aki az említett ellátást szeretné igényelni?
Részlet a válaszából: […] Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat valóban tartalmazta a kérdésben említett tartalmú módosítást. Az Országgyűlés azonban végül is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.
1
…
43
44
45
…
120