Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]folyósítása mellett az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytathat. Meg kell szüntetni az ellátás folyósítását, ha az illető keresőtevékenységből származó bevétele (jövedelme) egymást követő három hónapban is meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Mivel a dolgozó jövedelme a havi minimálbér összegével azonos, ezért az ellátás folyósítását nem befolyásolja.Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, s e tevékenység folytatása alatt keresőképtelen, az Eb-tv.-ben meghatározottak szerint táppénzre, baleseti táppénzre jogosult. A munkavállaló tehát jogosult táppénzre. Felhívjuk a figyelmet,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaképességű munkavállalója után vehet igénybe szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt.Ugyanezen paragrafus (6) bekezdése értelmében a Rehabilitációs kártya érvényességének kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította, míg záró időpontja a kártya visszavonásának a napja.A 33/2012. NGM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyan a Rehabilitációs kártya visszavonásának időpontja a rehabilitációs hatóság jogosultság megszűnésére vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]első helyen a megváltozott munkaképességű munkavállalók után igénybe vehető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt kell megemlítenünk. Ezzel a Pf-tv. szerinti kedvezménnyel azok után a megváltozott munkaképességű munkavállalói után élhetnek a munkaadók, akik rehabilitációs kártyát váltottak ki, és azt a munkaadónál letétbe helyezték. Az említett jogszabály 16/A. §-a értelmében rehabilitációs kártyára az a megváltozott munka-képességű személy jogosult, aki a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés szerint a 2011. évi CXCI. tv. 3. §-a (2) bekezdéséneka) pontjában (tehát rehabilitálható) vagyb) pont ba) alpontjában (egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt), vagy bb) alpontjában (egészségi állapota alapján tar-tós?foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szak-mai szabályairól szó-ló rendeletben meg-határozott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt)foglalt minősítési kategóriába tartozik, vagy- aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesült.Ahogy utaltunk rá, a rehabilitációs[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Ezeket az új szabályokat a 2016. április 30-át követően szerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A jogszabály-módosítással a jogalkotó a rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységre vonatkozó szabályok egységesítését, ezen keresztül a munkaerőpiaci integráció támogatását célozta, ugyanis a hatálybalépését megelőzően a rokkantsági ellátásban részesülők esetében keresetkorlát, a rehabilitációs ellátásban részesülők vonatkozásában pedig időkorlát érvényesült. A módosítás értelmében 2016. május 1-jétől a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésre is a rokkantsági ellátásra vonatkozó keresetkorlát érvényesül,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keresetek vizsgálata során három egymást közvetlenül követő hónapban elért keresetek havi átlagát kell alapul venni. Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy csak három hónapig dolgozik, a háromhavi kereset átlagának számítása voltaképpen egyszerű, de más a helyzet, ha mondjuk a munkaviszony a három hónapot meghaladja. Ilyenkor a vizsgálat során értelemszerűen a keresőtevékenység első három hónapjában (például februártól áprilisig) elért jövedelmek havi átlagát veszik figyelembe, és viszonyítják a minimálbér 150 százalékához. Majd a 4. hónap (a példánál maradva ez május hónap) keresete csatlakozik a vizsgált időszakhoz úgy, hogy az 1. hónap (tehát február) jövedelme kiesik. A belépő 4. hónap lesz a vizsgált periódus új harmadik hónapja (következésképpen a három hónapos időszak márciustól májusig tart). Ilyen metódus alapján lép be az 5. hónap (június) keresete, majd esik ki az eredetileg 2. hónap (március). Minden újabb hónap "belépése" után el kell végezni a keresetvizsgálatot, és a háromhavi jövedelem átlagát kell viszonyítani 2016-ban a 166 500 forinthoz. Természetesen a rehabilitációs ellátás nem szűnhet meg, ha a keresőtevékenység a három hónapot nem éri el. Ebben az esetben az elért jövedelem nagysága is lényegtelen.   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 305. számában – 2016.09.20.) Észrevétel: Álláspontom szerint a Társadalombiztosítási Levelek 299. számában megjelent 5073. szám alatt feltett kérdésre adott válasz téves. A cikk elején még helyesen idézik a 2011. évi CXCI. tv. 10. §-a (2) bekezdésének b) pontját ("…ha keresőtevékenységből származó jövedelmük három egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát, 2016-ban a 166 500 forintot, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén pedig a 193 500 forintot, amennyiben az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényel. A keresetkorlát átlépése esetén a rehabilitációs pénzbeli ellátás megszűnik.") Ezt követően azonban a cikk leszögezi: "A keresetek vizsgálata során három egymást követő hónapban elért keresetek havi átlagát kell alapul venni." A törvény szövege sehol sem említ átlagot, ezért, szerintünk, a cikk téves. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Köszönjük szépen az észrevételt! A szóban forgó kérdésben a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenység[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]viszont a keresőképtelenség miatti szüneteltetés időtartamával az ellátás meghosszabbodott. Ezek a szabályok 2016. január1-jétől már nem érvényesek, azaz a táppénz, baleseti táppénz miatt a rehabilitációs ellátás folyósítását nem kell sem szüneteltetni, sem meghosszabbítani, hiszen a két ellátás (a táppénz, baleseti táppénz és a rehabilitációs ellátás) együtt, egyidejűleg folyósítható. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az együttfolyósítás kedvezménye csupán a keresőtevékenységet végző vagy közfoglalkoztatásban részt vevő rehabilitációs ellátásban részesülő személykeresőtevékenysége vagy közfoglalkoztatása során bekövetkezett keresőképtelensége esetén járó táppénzre, baleseti táppénzre terjed ki. Ha az igénylő a rehabilitációs ellátás megállapítására irányuló kérelem elő­terjesztésekor táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a rehabilitációs ellátás megállapítására, illetőleg a két ellátás együttes folyósítására nincs lehetőség. A rehabilitációs ellátás ekkor a táppénz, baleseti táppénz megszüntetésének napját[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Kereseti korlátot viszont nem határoz meg a jogszabály.A rehabilitációs ellátás nem saját jogú nyugdíj, tehát az ebben az ellátásban részesülő személyt nem lehet saját jogú nyugdíjasnak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy munkavállalóként munkabére után a 10 százalékos nyugdíjjárulék mellett 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék is terheli.A munkáltató a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe, melynek havi összege a bruttó munkabér[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ha az az igénylőre kedvezőbb.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rehabilitációs ellátás összege, illetve a folyósítása mellett folytatott keresőtevékenységért kapott kereset csak akkor kerül beszámításra a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számítása során, ha az így magasabb összeget tesz ki. Ha nem, akkor az átlagkereset meghatározásánál mind a kereseti összegből (számláló), mind az időszakból (nevező) kihagyásra kerül, ami a szolgálati idő tartamát természetesen nem érinti.Visszatérve az első kérdésre: a 2011. évi CXCI. tv. 13. §-ának (2) bekezdése értelmében rokkantsági ellátást akkor kell megszüntetni keresőtevékenység esetén, ha az érintett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részesülő személyek, akiknek 2012 óta a komplex felülvizsgálatukra még nem került sor, kétféleképpen folytathatnak keresőtevékenységet. A különbség a járadék megállapításának az időpontjához kötődik. Amennyiben a rendszeres szociális járadékota) 2008. január 1-je előtt állapították meg, a jelenleg rehabilitációs ellátásban részesülő a felülvizsgálat előtt a 8/1983. EüM-PM együttes rendelet 2007. december 31-én hatályos rendelkezései szerint folytathat keresőtevékenységet. Ebben az esetben a rehabilitációs ellátást akkor kell megszüntetni, ha az ellátásban részesülő rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet az 50 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés, illetve a 40 százalékos mértékű egészségkárosodás kialakulása előtti munkakörében munkaképesség-csökkenés, illetve egészségkárosodás nélkül elérhetne. A keresetvizsgálat szempontjából nem dolgozik rendszeresen az a személy, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik. Amennyiben pedig már a jogosult az 50 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés, illetve a 40 százalékos mértékű egészségkárosodás kialakulását megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a munkaképesség-csökkenést, illetve egészségkárosodást követően tovább csökken. Például annak a személynek a munka­idejét, aki az 50 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenést, illetve a 40 százalékos mértékű egészségkárosodást megelőzően napi 8 órában dolgozott, napi 8 óránál rövidebb munkaidőben kell meghatározni.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez való igazítása, amely az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésén alapul.A valorizáció után a napi átlagkeresetet kell kiszámítani. Ehhez a valorizált kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek keresete, jövedelme volt (osztószám). A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározása érdekében a kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és elosztani 12-vel. Itt azonban még nem ér véget a nyugdíj összegének bonyolult számítási metódusa. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetet ugyanis egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több,a) a 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkeresetrész 90 százalékát,b) a 421 000 forint feletti átlagkeresetrész 80 százalékátkell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.Az öregségi nyugdíj összegét végül a nyugdíj alap­jául szolgáló havi átlagkereset és a szolgálati idők számától függő szorzószám szorzata adja. (Az egyes szolgálati évekhez tartozó százalékos mértéket a Tny-tv. 2. számú melléklete tartalmazza.)A kérdés megválaszolása érdekében kanyarodjunk vissza kicsit az öregségi nyugdíj összegét befolyásoló tényezőkhöz. Ezek között a tényezők között említhetjük a rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs ellátás vagy a rokkantsági ellátás folyósításának az időtartamát is.A rokkantsági nyugdíj időtartama, de ugyanígy a rokkantsági nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenység időtartama az öregségi nyugdíjnál figyelembe vehető szolgálati idő hosszát nem növeli. Azaz ha a rokkantsági nyugdíjas személy a nyugdíja mellett dolgozott, a munkavégzése ellenére nem szerzett szolgálati időt, és a megszerzett jövedelmet az öregségi nyugdíj megállapítása során nem lehet figyelembe venni. (A rokkantsági nyugdíjban részesülő keresőtevékenységet folytató személynek 2007. április 1-jéig [vagy 2007. január 1-jéig, mert 1-jétől a nyugdíjas önkéntesen is vállalhatta a nyugdíjjárulék megfizetését] nem kellett a jövedelméből nyugdíjjárulékot fizetnie, csupán a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzést meghatározó nyugdíjszabályokra kellett figyelemmel lennie ahhoz, hogy a nyugdíját és a munkabérét is megkapja. 2007. április 1-jétől 2011. december 31-ig a rokkantsági nyugdíj mellett[…] részlet vége a válaszból.