Folyamatos biztosítási idő többes jogviszony esetén

Kérdés: Melyik jogviszonyban vehető figyelembe a kisadózóként szerzett biztosítási idő annak a személynek az esetében, aki már két éve működik kisadózó társas vállalkozóként, 2016. április 1-jétől egyéni vállalkozóvá vált, ahol nem kisadózó, illetve egy kft.-ben munkaviszonyt is létesített, és szeptember 11-től keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésnek nyilván a táppénz összegének a meghatározása szempontjából van jelentősége, hiszen az Eb-tv. 48. §-ának (3) bekezdése értelmében csak akkor lehet – az (1) és (2) bekezdésben említett lehetőségek híján – megállapítani a tényleges szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
Kapcsolódó címke:

Szülés a biztosítás megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a munkaviszony megszűnésével, azaz 2016. augusztus 31-én a biztosítás is megszűnt. A munkaviszony megszűnését követően gyermekgondozási segélyben részesülő személy már nem minősül biztosítottnak, a Tbj-tv. 16. §-ában foglaltak alapján egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Öregségi nyugdíjban részesülő polgármester

Kérdés: Szünetel az ellátás folyósítása abban az esetben, ha egy saját jogú öregségi nyugdíjas személyt egy települési önkormányzat polgármesterévé választanak?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. szerint az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésére a nyugdíjasként létesített jogviszony jellege vagy a nyugdíjasként elért kereset nagysága miatt kerülhet sor, vagy akkor, ha a nyugellátás folyósításának szüneteltetését a nyugdíjas kéri.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Orosz állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Minősülhet Magyarországon kiegészítő tevékenységű tagnak egy cég orosz állampolgárságú ügyvezetője abban az esetben, ha betöltötte a magyar jogszabályok alapján előírt nyugdíjkorhatárt, és Oroszországban nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdést illetően a Tbj-tv. 4. §-ának f) 2. pontjából kell kiindulni, amely úgy rendelkezik, hogy a Tbj-tv. alkalmazása során saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy is, aki nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj-tv. 14. §-a (3) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Ügyvezető két munkaviszonya

Kérdés: Mentesíti a társas vállalkozói jogviszony utáni járulékterhek megfizetése alól egy cég ügyvezetőjét a két munkahelyen fennálló munkaviszony abban az esetben, ha az egyik munkáltatónál heti 30 órás munkaviszonyban, a másiknál pedig heti 6 órás munkaviszonyban áll alkalmazásban?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni és társas vállalkozói járulék és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége szempontjából a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonynak nagy jelentősége van, hiszen ez mentesíti a vállalkozást a havi minimális adó- és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátások megállapításának egyik feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet.A 2011. évi CXCI. tv. alkalmazásában [1. § (2) bekezdés 4. pontja] keresőtevékenységnek a Flt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] A meglehetősen összetett kérdés megválaszolása során a Tbj-tv. 4. §-ának d)/1. pontjába foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.E szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés: A 2011. évi CLVI. tv. szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseinek változását figyelembe véve van mód arra, hogy a saját betéti társaságában munkaviszonyban is álló, megváltozott munkaképességű társas vállalkozó igénybe vegye a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, vagy ezt tiltja a jogszabály?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk vélhetően a 2011. évi CLVI. tv. 2016. június 16-ától hatályos új 463/B. §-ára gondol. Az említett jogszabályi hely szerint a 2011. évi CLVI. tv. alapján érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe ugyanazon kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Külföldi nyugdíjas társas vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót? Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a külföldi nyugdíjas tag után, abban az esetben, ha nem működik közre a társaság tevékenységében, de az ügyvezetői tevékenységet ő látja el?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontjából következően a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozóra a biztosítás nem terjed ki. Ebből következően rá nem vonatkozik az Art. 16. §-ának (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az egyéb meghatározott feltételek fennállása mellett az jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, aki az igényléskor keresőtevékenységet nem végez, azzal, hogy az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
1
…
42
43
44
…
120