Beltag GYED- és GYES-jogosultsága

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYES-re egy betéti társaság üzletvezető beltagja, ha a szülést követően már nem vesz fel jövedelmet? A társasági szerződés szerint ő a munkavégzésre kötelezett tag, ezentúl is ő írja alá a számlázást, a bevallásokat stb. A kültag is dolgozni fog, jövedelemben részesül. Mi az álláspont az egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] Vizsgáljuk meg először a vázolt helyzetet a folyósítás oldaláról. Az Eb-tv. 41. § (1) bek. b) pontja, illetve 42/C. § a) pontja értelmében a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED folyósításának ideje alatt semmilyen jogviszonyban sem lehet díjazás – kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

GYES-en lévő ügyvezető

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül, megbízási jogviszony keretében egy GYES-en lévő kismama, és ebben az esetben milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 21. §-a alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig nem folytathat, illetőleg a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Osztalék, osztalékelőleg

Kérdés: Milyen közterheket kell vonni és fizetni a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tulajdonos tagja részére az e jogviszonyára való tekintettel kifizetett összegből?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 66. § (1) bek. a) pontja ételmében osztaléknak minősül a társaság adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagjának részesedése.Osztalékról van tehát szó, amit személyi jövedelemadó terhel. Az osztalékelőlegből a kifizetőnek 20 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Osztrák ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Vegyesvállalat személyesen közreműködő osztrák állampolgár tagja (ügyvezető) nem vesz fel jövedelmet a társaságtól, és rendelkezik az osztrák társadalombiztosítási szervtől heti 36 órás biztosítási jogviszonyról igazolással. Fennáll-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve van-e tételes eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. §-a úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre a törvény előírásait az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Magyarország az Osztrák Köztársasággal a szociális biztonságról egyezményt kötött, amely a 2000. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] A befektetések ösztönzése érdekében a tőkejövedelmek körébe tartozó osztalék(előleg) utáni közterhek tekintetében a jogszabályok a más típusú jövedelmekhez viszonyítva némiképpen kedvezőbb előírásokat tartalmaznak. Ez a személyi jövedelemadózás vonatkozásában úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Temetési segély

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a munkáltató által nyújtott temetési segély összegét?
Részlet a válaszából: […] A temetési segélyt az elhunyt magánszemély – vagy annak házastársa, vagy egyes egyenes ágbeli rokona – munkáltatója, vagy ezen munkáltatóknál működő érdekvédelmi szervezet nyújtja az elhunyt házastársának vagy egyenes ágbeli rokonának. Idetartozik az is, ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
Részlet a válaszából: […] Az adófizetési kötelezettség az ún. kiváltó adó címén akkor keletkezik, ha a társaság az evás időszakát megelőző mérlegében olyan összeget mutatott ki, amelyet eddig még nem vont adózás alá. A kiváltó adó alapja az eredménytartalék, amit növel a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Beltag utáni járulékfizetés

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja munkahelyén heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ahol megfizetnek utána minden járulékot. Mit kell a beltagnak fizetnie ebben az esetben a bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy csak a betéti társaság egy beltagjáról (mely önmagában nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget), avagy társas vállalkozóról van-e szó.A betéti társaság tagját (legyen akár "bel", akár "kül") a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
1
…
34
35
36
…
38