Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
Részlet a válaszából: […] Az adófizetési kötelezettség az ún. kiváltó adó címén akkor keletkezik, ha a társaság az evás időszakát megelőző mérlegében olyan összeget mutatott ki, amelyet eddig még nem vont adózás alá. A kiváltó adó alapja az eredménytartalék, amit növel a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Beltag utáni járulékfizetés

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja munkahelyén heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ahol megfizetnek utána minden járulékot. Mit kell a beltagnak fizetnie ebben az esetben a bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy csak a betéti társaság egy beltagjáról (mely önmagában nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget), avagy társas vállalkozóról van-e szó.A betéti társaság tagját (legyen akár "bel", akár "kül") a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Társas vállalkozók járulékai eva alatt

Kérdés: Mennyi a fizetendő járulékminimum, illetőleg -maximum annál a bt.-beltagnál, akinek a társasága bejelentkezett az eva hatálya alá? A bt. beltagja közel van a nyugdíjkorhatárhoz, ezért nyilatkozott a maximumjárulék-fizetésre. A járulékokat havonta, vagy negyedévente kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Az eva-alanyiság a társas vállalkozóval kapcsolatos járulékfizetési kötelezettséget nem érinti. A betéti társaság személyesen közreműködő tagja után a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat havonta, a kiosztott személyi jövedelemadó alapját képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Végelszámoló biztosítási jogállása

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 57. §-a rendelkezik a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésének egyes feltételeiről, így kijelöli a végelszámolóként szóba jöhető személyek körét, továbbá a Cstv. szabályozási körébe utalja a részletek kidolgozását. A Cstv. tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Rokkantnyugdíjas beltag

Kérdés: Lehet-e a betéti társaság beltagja az a személy, aki rokkantnyugdíjas, és korábban kültag volt? Lehet-e ügyvezető az a személy, aki rokkantnyugdíjas, ugyanis a beltag – a korábbi üzletvezető – a társaságból kilépett?
Részlet a válaszából: […] A Gt. az alábbiak szerint rendelkezik a társas vállalkozások tagjairól:"101. § (1) A betéti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Anyasági ellátásban részesülő beltag járulékai

Kérdés: A szülést követő 3 évben mikor, milyen összegű járulékfizetési kötelezettsége van a munkavégzésre kötelezett beltagnak? A bt.-nek van alkalmazottja, aki a tevékenységet folytatja.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, de nyilván betéti társaság üzletvezető beltagjáról van szó, aki e tevékenysége révén – egyéb jogviszony híján – főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül.Ennek megfelelően a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés sokrétű választ igényel. A biztosítási jogviszony megítéléséhez két alapvető szempontot kell figyelembe vennünk, mely eldönti, hogy a biztosítás, illetőleg a járulékfizetési kötelezettség hogyan áll fenn. Első megközelítésben azt kell tudnunk, hogy a munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Nyugdíjas társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Milyen jogcímen vehetik fel járandóságukat a nyugdíjas tagok egy két magánszemély által alapított kft.-ben, ahol a társaságot a tagok irányítják, és személyesen is közreműködnek a tevékenységben? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozást, illetve a nyugdíjas természetes személyeket?
Részlet a válaszából: […] A korlátolt felelősségű társaságban munkát végző tagok számára több lehetőség is van jövedelem szerzésére.Az üzlet vezetése – mint ügyvezetői tevékenység – munkaviszonyban (egyéb szabályok figyelembevételével), illetve megbízási jogviszonyban végezhető. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda tagja nem állhat munkaviszonyban a saját irodájával, mert ezt az Ütv. tiltja.Az Ütv. 6. §-a az alábbiak szerint rendelkezik az összeférhetetlenségről:"(1) Az ügyvéd a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
1
…
35
36
37
38