Találati lista:
231. cikk / 382 Ügyvédi irodában dolgozó ügyvéd szülési ellátásai
Kérdés: Milyen összeg alapján fogja megkapni a szüléssel kapcsolatos társadalombiztosítási ellátásait az ügyvédi irodában ügyvédként dolgozó nő, aki 2006. november 30-án szülte első gyermekét, aki után igénybe vette a TGYÁS-t és a GYED-et, majd a GYED folyósítása alatt, 2008. október 30-án megszületett a második gyermeke is? Valóban csak a minimálbért veszik figyelembe az ellátások megállapításánál annak ellenére, hogy a járulékokat jóval magasabb összeg után fizette meg? Azt a tájékoztatást kapta, hogy az egyéni és a társas vállalkozókra ez a jogszabály vonatkozik, de ügyvédként nem minősül sem ennek, sem annak.
232. cikk / 382 Nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?
233. cikk / 382 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
234. cikk / 382 Evás kkt. tagjainak szja-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Kötelezettek-e szja fizetésére egy bevételi nyilvántartást vezető evás kkt. tagjai, akik személyesen is közreműködnek a kkt. tevékenységében, és megfizetik a járulékokat a minimálbér kétszerese, azaz 2009. évben a 143 000 forint után? A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésükért nem kapnak semmilyen összegű juttatást. Vannak olyan értelmezések, hogy csak a minden évben érvényes minimálbér mentes az szja alól a fenti esetben, azaz a kkt.-tagoknak meg kell-e fizetni az szja-t, ha a minimálbérnél több után fizetik meg a járulékaikat?
235. cikk / 382 Nyugdíj folyósításának szüneteltetése
Kérdés: Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?
236. cikk / 382 90 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy társas vállalkozás 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagja, akit a társasági szerződés határozatlan időre megbízott az ügyvezetéssel? Jelenleg főállású tagként van bejelentve, de egy előadáson hallott információ szerint ez nem helyes. Egy másik információ szerint viszont a 75 százaléknál magasabb tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető nem állhat munkaviszonyban a cégénél.
237. cikk / 382 Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
238. cikk / 382 Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai
Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
239. cikk / 382 Óvodában elhelyezett gyermek után járó GYES
Kérdés: Kaphatja-e továbbra is a GYES-t az az egyedülálló édesanya, aki visszament dolgozni, és gyermekét óvodában helyezte el?
240. cikk / 382 Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése
Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
