Munkaviszonyban álló nyugdíjas személy egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Magánszemélyként meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy saját jogú öregségi nyugdíjas tagnak abban az esetben, ha a cég tevékenységi körébe tartozó feladatokat és az ügyvezetést is munkaviszony keretében látja el? Jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjasstátusza alapján, vagy csak abban az esetben, ha megfizeti a járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében ez év január 1-jétől valóban nem terjed ki a biztosítás, így e jogviszonya alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátás sem illeti meg.Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak szabadsága alap- és pótszabadságból áll.Az alapszabadság mértékét a Kjt. – két kivételtől eltekintve – alapvetően a fizetési osztályhoz köti. A?közalkalmazottat az A, B, C és D fizetési osztályban évi húsz munkanap, az E, F, G, H, I és J fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Munkabaleset dokumentálása

Kérdés: Mely esetekben kell kitöltenie a munkavállalónak a "Nyilatkozat a baleset (sérülés) következményeiről" elnevezésű dokumentumot? Helyesen járt el a kifizetőhelyi ügyintéző abban az esetben, ha a munkahelyen a munkavégzéssel összefüggésben történt balesetről készült jegyzőkönyv alapján az üzemi balesetet határozatban elismerte, de a nyilatkozat kitöltését mellőzte, tekintettel arra, hogy a baleset munkaképtelenséget nem eredményezett, és balesetitáppénz--folyósítás sem történt?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató a munkabalesetek fogalmi körébe tartozó üzemi balesetet "Munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben köteles rögzíteni. A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a foglalkoztató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy méltányossági GYÁP-ja

Kérdés: Jogosult méltányosságból gyermek-ápo-lási táppénzre egy hivatásos szolgálati jog-vi-szonyban álló személy?
Részlet a válaszából: […] A hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó Hszt. az Eb-tv.-nyel szinkronban határozza meg a gyermekek után igénybe vehető és gyermekápolás céljára fordítható napok számát.Gyermekápolás jogcímen egészségügyi szabadságra nem kizárólagosan a gyermek szülei, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas 2019. január 1-jétől nem minősül biztosítottnak, azon túl, hogy nem kaphat táppénzt, illetve félszázalékos nyugdíjemelést, valóban nem jogosult baleseti ellátásra sem? Jogosulttá válhat baleseti egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjas munkavállaló abban az esetben, ha megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy ha balesetből eredő egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, akkor annak költségeit meg kell térítenie?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az Mt. szerinti munkaviszonyban álló munkavállalókra az idei évtől ezen jogviszonyban nem terjed ki biztosítás, így e jogviszonyukra tekintettel semmilyen társadalombiztosítási ellátás, így az üzemi baleset esetén járó baleseti egészségügyi szolgáltatás sem illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Nyugdíjas munkavállalók

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a nyugdíjas munkavállalókat 2018. december 31-én, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól már nem minősülnek biztosítottnak? Fizetniük kell a továbbiakban az egészségügyi szolgáltatási járulékot az érintett munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyre a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás, és semmilyen társadalombiztosítási ellátás sem illeti meg e jogviszonya alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Visszalépés társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

Kérdés: Befizetheti a felvett tőkének megfelelő összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe az a nyugdíj előtt álló magánszemély, aki 2010-ig magánnyugdíjpénztári tag volt, de a pénztár jogutód nélkül megszűnt, és ezért visszafizette a tagjainak a korábban befizetett tőkét, valamint a hozadékokat? Van lehetőség a visszalépésre ebben az esetben annak érdekében, hogy az érintett a nyugdíjkorhatár betöltése után a teljes nyugdíjra jogosultságot szerezzen?
Részlet a válaszából: […] Jelen szabályok szerint sajnos nincs mód arra, hogy az évekkel ezelőtt megszűnt magánnyugdíjpénztár tagja az általa megszűnéskor felvett tőkét és hozamot saját maga fizesse be az állami nyugdíjalapba.A Tny-tv. 21/A. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Örökbe fogadó szülő szülési szabadsága

Kérdés: Megilleti a szülési szabadság a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló örökbe fogadó szülőt?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk bizonytalansága nem alaptalan, ugyanis a már hatályon kívül helyezett 1996. évi XLIII. tv. és a 2015. évben helyébe lépett Hszt. sem biztosított szülési szabadságot az örökbe fogadó szülőknek.2017. év végén ebben a tárgykörben benyújtott jogalkalmazói javaslat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Ekhós munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Meg kell állapítani a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjat az ekho alá eső jövedelemből is annak a munkavállalónak az esetében, aki egy kft. munkaviszonyban álló dolgozója, és a minimálbérig az általános szabályok alapján fizeti meg a járulékokat, az e fölötti jövedelme után pedig az ekho szerinti közteherfizetést választotta? Amennyiben igen, akkor is meg kell fizetni az általános szabályok szerint a közterheket a minimálbér után? Rendezhető visszamenőlegesen önellenőrzéssel az ekho szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a munkavállaló az év elején nem adott erre vonatkozó nyilatkozatot, de most utólag január 1-jétől kéri az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetése nem jogosít az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai-ra, így táppénzre sem. Ugyanakkor a betegszabadság idejére járó díjazás nem társadalombiztosítási ellátás, és az alapjául szolgáló távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Végrehajtás nyugdíjból

Kérdés: Továbbra is csak a nyugdíjminimum ötszörös összegének megfelelő összegű juttatást kaphat az a magánszemély, akinek a munkabéréből végrehajtási eljárás miatt folyamatosan az 50 százalékot meghaladó mértékű "büntető jellegű" levonást érvényesítettek, és most öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot? Az igénylő hosszú ideig kiemelkedően magas keresettel rendelkezett, és nagy összegű nyugdíjjárulékot fizetett.
Részlet a válaszából: […] A nyugellátásából a "büntető jellegű" levonásként aposztrofált levonási mérték nem alkalmazható. A jövőben a nyugellátásból, de csakis és kizárólag abból, már nem vonható le a megelőzően elvont és az érintett számára nyilvánvalóan sérelmes jövedelemrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.
1
6
7
8
27