274 cikk rendezése:
1. cikk / 274 Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Valóban nem vonatkozik a szociális-hozzájárulásiadó-mentesség arra a biztosított átalányadózó mezőgazdasági őstermelőre, aki nem rendelkezik ezzel a jogállással, vagy más okból nem tekinthető az adó alanyának az év minden napján, annak ellenére, hogy a bevétele egyébként a minimálbér ötszöröse alatt van? Meg kell fizetni a minimálbér után a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
2. cikk / 274 Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén
Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
3. cikk / 274 Közcélú munkavégzés során elszenvedett baleset
Kérdés: Milyen ellátást vehet igénybe a száj- és körömfájás elleni védekezés érdekében elrendelt közcélú munkavégzés során a tartásihely-azonosítón nyilvántartott tenyésztelepen munkavégzés közben elszenvedett baleset sérültje az egészségbiztosítás keretein belül? A munkát végző a tevékenység ellátása során, munkavégzéssel összefüggésben, a ragadós száj- és körömfájás típusú vírussal fertőzött állatállomány kezelése közben elrendelt feladatkörében állat rúgásától szenvedett térdsérülést. Jogosult lehet baleseti táppénzre ebben az esetben? Amennyiben igen, milyen feltételekkel igényelhető az ellátás?
4. cikk / 274 Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adó terheli 2024-ben azt az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőt, aki 2024-re havi 300.000 forint után vállalta a járulékfizetési kötelezettséget, éves bevétele 4 millió forint volt, és szeptember 15-től, jelenleg is táppénzben részesül?
5. cikk / 274 Munkahelyi verekedés
Kérdés:
Elismerhető üzemi balesetnek, ha a munkahelyen munkavégzés közben két dolgozó összeverekedik, és az egyik súlyos sérüléseket szenved? Hány százalékos táppénz számfejthető ebben az esetben a dolgozó részére? Elismerhető úti balesetnek, ha a dolgozót munkába menet megtámadják, megverik, aminek következtében súlyosan megsérül?
6. cikk / 274 Baleset társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során
Kérdés: Jogosulttá válhat a magasabb összegű baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2024. szeptember 4-től a sebészeti járóbeteg-szakellátás igazolása alapján keresőképtelen, és október 3-án a háziorvoshoz menet súlyos balesetet szenvedett, amelyből eredően szintén keresőképtelenné vált? A munkavállaló a háziorvosát megfázásos megbetegedése miatt akarta felkeresni.
7. cikk / 274 Egyesület önsegélyező feladatai
Kérdés: Elláthat önsegélyező feladatokat az Szja-tv. 1. számú melléklete 1.3. pontja alapján egy közhasznúnak nem minősülő egyesület, amely a szerzői jogi törvényben szabályozott szerzői és szomszédos jogok kezelésére szakosodott? Amennyiben igen, akkor kinek, milyen formában nyújtható segély, illetve van felső határa a nyújtható összegnek? Kapnia kell a segélyezett személynek a Tbj-tv.-ben felsorolt ellátások valamelyikét, tekintettel arra, hogy a törvény értelmében a juttatás az ellátások kiegészítésére nyújtható? Kérelmezni kell a segélyt az egyesülettől, vagy dönthet saját hatáskörben is a jogosultak köréről?
8. cikk / 274 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2023-ban kezdte meg a tevékenységét, de a kezdés évében nem volt bevétele, így 2024-re havi 300.000 forint után vállalja a járulékfizetést?
9. cikk / 274 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
10. cikk / 274 Ukrán állampolgár CSED- és GYED-jogosultsága
Kérdés: Figyelembe veszik az ukrán biztosítási jogviszonyt a CSED-, illetve a GYED-jogosultság elbírálása során annak az ukrán állampolgárságú édesanyának az esetében, aki Magyarországon rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, és 2023. december hónapban megszületett az első gyermeke? Az érintett a magyar biztosítási jogviszonyában még nem szerezte meg a szükséges 365 nap biztosításban töltött időt, de az ukrán biztosítási jogviszonnyal együtt már meglenne a szükséges idő. Változik a jogosultság, ha a munkavállaló a szülés időpontjában már rendelkezett magyarországi állandó lakhellyel is?
