Rokkantsági ellátásban részesülő személy GYES-e

Kérdés: Jogosult GYES-re egy rokkantsági ellátásban részesülő személy? Folyósítható egy-idejűleg a két ellátás anélkül, hogy egymást veszélyeztetnék?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási segély megállapítását és folyósítását a Cst. szabályozza. E szerint gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. Ikergyermekek esetén már más a helyzet, ekkor a tankötelessé válás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Végrehajtás betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból

Kérdés: Milyen mértékben lehet tartozást levonni a betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságot annak rendeltetése, illetve aktualitása miatt a keresőképtelenséggel társítjuk, azonban a betegszabadság nem egészségbiztosítás pénzbeli ellátás, annak feltételeit nem az Eb-tv., hanem az Mt. szabályozza. Azt viszont, hogy ki minősül keresőképtelennek, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Munkavégzés nyugdíj mellett

Kérdés: Hetente hány órát taníthat az ellátása mellett egy öregségi nyugdíjban részesülő tanárnő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés konkrét megválaszolása előtt néhány mondatban összefoglaljuk a "nyugdíj" melletti munkavégzés korlátozására irányuló legfőbb szabályokat. A társadalombiztosítási ellátások keretein belül saját jogú nyugdíj, valamint a köznyelvben ugyancsak "nyugdíjként"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Ellátások két gyermek után

Kérdés: Igényelheti a hamarosan születő második gyermek után a GYES-t az az édesanya, akinek az első gyermeke beteg, és még nem töltötte be a harmadik életévét?
Részlet a válaszából: […] 2014. január 1. napjától, az úgynevezett GYES extra bevezetésétől, lehetőség van arra, hogy a szülők több gyermek után egyidejűleg részesüljenek a gyermekek jogán járó ellátásra. Erre ezt megelőzően kizárólag a családi pótlék esetében volt lehetőség, de a jelzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja a jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó, hogy nem főállásúnak fog minősülni abban az esetben, ha az egészségi állapota 50 százaléknál kisebb mértékű? A vállalkozó szeretne rokkantsági ellátást igényelni, ezért egy napra szüneteltetni fogja a vállalkozói tevékenységét, utána viszont tovább szeretne dolgozni. Igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni a kereseti korlát számításánál, tehát ez a bevétel nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] Igen, a feltételezés helyes. A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának f) alpontja értelmében az a kisadózó, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota nem több, mint 50 százalékos, nem főállásúnak tekintendő.A nem főállású kisadózónak meg kell ugyan fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] A letiltás érvényesítése során az egyezőség a letiltás általános alkalmazhatóságából, míg az eltérés az adóst megillető különböző jogcímű kifizetések rendeltetéséből származik.Azonosság észlelhető a letiltás alapját képező összeg meghatározásában. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Szolgálati idő

Kérdés: Figyelembe veszik a hétvégéket a szolgálati idő számítása során?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság, illetőleg a nyugdíj mértéke meghatározásánál a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. A?szolgálati idő számítása során a hétvégéket is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Munkabérletiltás mértéke

Kérdés:

Szabályosan járt el a végrehajtó abban az esetben, ha a munkavállaló munkabérletiltása során a nettó fizetés több mint 60 százalékát levonás alá helyezte? A dolgozó bruttó jövedelme 545 000 forint.

Részlet a válaszából: […] A kérdés azért időszerű, mert a gazdasági élet számtalan területén értesülhetünk a munkavállalói jövedelmek emelkedéséről. A munkabérletiltással érintett foglalkoztatottak körében azonban előfordul, hogy a munkabérek emelkedése csak közvetve, az adósságállomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de egyelőre nem kívánja igénybe venni az öregségi nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, de nyugellátást igénybe nem vevő munkavállaló a munkajogi szabályok alkalmazásában nyugdíjasnak minősül ugyan, feltéve hogy az öregségi nyugellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [Mt. 294. § (1) bek. g) pont], de ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Belföldi kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítése

Kérdés: Adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló részére kifizetett napi 500 forint összegű költségtérítés? Amennyiben igen, akkor alapja lesz a társadalombiztosítási ellátásoknak is? A '08-as bevallási nyomtatvány 300. vagy 301. sorában kell szerepeltetni bevételként ezt az összeget? Mi a helyzet akkor, ha az élelmezési költséget a munkáltató felé benyújtott számla ellenében kapja a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A kiküldetést teljesítő munkavállaló többletköltségeire a 437/2015. Korm. rendelet szerint legalább napi 500 forint költségtérítés jár, vagy a számlával igazolt költségeket kell megtéríteni. A kapott napi-díj nem önálló tevékenység bevétele, munkaviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
1
…
7
8
9
…
27