Találati lista:
651. cikk / 994 Munkaviszony megszüntetése terhesség esetén
Kérdés: Mikor célszerű megszüntetni annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akit alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, majd 2010. április 28-tól teljes munkaidőben foglalkoztat egy egyéni vállalkozó, és terhessége miatt 2010. december 1-jétől táppénzes állományba fog kerülni? A munkáltató nem kívánja állományban tartani a dolgozót, aki úgy nyilatkozott, hogy a gyermek után járó ellátások igénybevétele után már nem akar visszamenni dolgozni, de szeretnének úgy eljárni, hogy az édesanya jogosult legyen a szüléshez kapcsolódó ellátásokra.
652. cikk / 994 Túlfolyósított ellátás visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője annak a nyugdíjas személynek, aki családi pótlék túlfolyósítása miatt méltányossági kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz annak érdekében, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől, de azt a választ kapta, hogy az egyik feltétel, nevezetesen az adók módjára való behajtás lehetősége nem teljesül? Ez a válasz kb. 4 hónapja érkezett, azóta nem történt semmi.
653. cikk / 994 Háztartási munka
Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.
654. cikk / 994 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
655. cikk / 994 20 éves gyermek családi pótléka
Kérdés: Valóban nem jogosult családi pótlékra a szülő az után a gyermek után, aki 2010 márciusában töltötte be a 20. életévét, 2010. júliusig kapta az ellátást, és 2010. szeptembertől érettségi után 2 éves nappali tagozatos szakközépiskolai tanulmányokat kezdett? Az illetékes MÁK 2010 októberében adott tájékoztatása szerint a gyermek után már nem jár az ellátás, ezért nem is fogadták be az igénylést.
656. cikk / 994 Egyszerűsített foglalkoztatott biztosítása
Kérdés: Biztosítottá válik-e az az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy, aki után alkalmi munkájára való tekintettel a járulék és a személyi jövedelemadó megfizetése az általános szabályok szerint történik? Milyen ellátásokra válik jogosulttá? A biztosítottakra vonatkozó valamennyi igazolást ki kell-e részére állítani?
657. cikk / 994 Tanulmányi szerződés
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségek vonatkoznak 2010-ben a munkaadóra és a munkavállalóra a 2008. szeptember 1-jén kötött tanulmányi szerződés 300 000 forint összegű éves tandíja után? A munkavállaló iskolarendszerű képzésben vesz részt, az oktatás a munkaköréhez kötődik. Milyen fizetési kötelezettségek vonatkoztak 2009-ben a munkáltatóra és a munkavállalóra a cafeteria keretében kifizetett 257 400 forint összegű egészségpénztári hozzájárulás, illetve a cafeterián kívül kapott 300 000 forint összegű tandíjtérítés, a 104 196 forint összegű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás és a 144 000 forint összegű melegétkezési hozzájárulás után?
658. cikk / 994 Jegypénztárosok munkarendje
Kérdés: Hogyan osztható be helyesen a 2 fő jegypénztáros munkakörben dolgozó munkavállaló munkarendje egy kiállítást üzemeltető költségvetési intézménynél, amely szombat, vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tart? Jelenleg a munkavállalók heti váltásban dolgoznak, így a szabadság kiadására nincs lehetőség. A munkavállalók munkaideje nem éri el a havi 174 órát, és a munkabérük állandó.
659. cikk / 994 1953-ban született férfi nyugellátása
Kérdés: Korkedvezménnyel mikor mehet legkorábban nyugdíjba egy 1953 márciusában született, jelenleg 38 éves munkaviszonnyal rendelkező férfi? A munkáltató által fizetendő korengedményes nyugdíjazásra nincs lehetőség.
660. cikk / 994 Családi pótlék megvonása
Kérdés: Jogosult lehet-e egy falu jegyzője arra, hogy a gyerekek hiányzása miatt megvonja a családi pótlékot a szülőktől? Mit tehet ilyen esetben a szülő?
