2729 talált cikk a tag kifejezésre

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.

Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényeknek a foglalkoztatás, és nincs-e veszélyben a rokkantnyugdíja egy könyveléssel foglalkozó, eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagjának, ha a társasági szerződésben szerepel, hogy személyesen nem működik közre, de az üzletvezetésben és a képviseletben részt vesz, és az ő regisztrációja alapján történik a könyvelt vállalkozások bevallásainak megküldése?

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?

Kérdés: Köthet-e megbízási szerződést az eddig ügyvezetői tisztségét is munkaviszonyban ellátó könyvelő tag a könyvelői és ügyvezetői teendőire, vagy ez színlelt szerződésnek minősülne? Jogosulttá válhat-e álláskeresési járadékra, ha munkanélkülivé válna?

Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?

Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettség, ha egy felügyelőbizottság tagjai részére megállapított évi 180 000 forint összegű tiszteletdíj kifizetése évente egy összegben, illetve havi 15 000 forintos, vagy negyedévi 45 000 forintos bontásban történik? A felügyelőbizottsági tagok rendelkeznek havi 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonnyal.

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?

Kérdés: Valóban igényelheti-e a rokkantsági nyugdíj helyett a magasabb összegű rehabilitációs járadékot az a 47 éves kőműves, aki 2008. február 12-éig jogosult táppénzre, de nehéz fizikai munkát nem végezhet? Mit kell tennie?