Német állampolgárságú nyugdíjas kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Van-e járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség egy német-magyar kft. német állampolgárságú többségi tulajdonos tagjával kapcsolatban, aki Németországban nyugdíjas? A tag a kft.-ben az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk a jogviszonyt: meghatározótulajdoni részesedéssel rendelkező, személyesen közreműködő tagról, teháttársas vállalkozóról van szó, aki EGT-tagállamból nyugdíjban részesül, tehátkiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.A kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Munkáltatói jogokat gyakorló tag jogviszonya

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost abban a kft.-ben, amelyben három egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tag van?
Részlet a válaszából: […] Igen. A munkaviszony létesítésének lehetőségéből csak ameghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel bíró tag akizárt. Tekintve, hogy jelen esetben ilyen tag nincs, bármelyikük létesíthetmunkaviszonyt is a társasággal. Olvasói észrevétel(megjelent a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás közterhei

Kérdés: Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat fizető biztosított nyugdíjszolgáltatást igényelt, amelyet egy összegben meg is kapott. Adóköteles-e ez a kifizetés, illetve terheli-e valamilyen közteher?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 23.d pontja úgy rendelkezik, hogy azönkéntes nyugdíjpénztár által teljesített nyugdíjszolgáltatás – kiegészítőnyugdíj – nyugdíjjövedelemnek minősül. A nyugdíj gyakorlatilag adómentesjövedelem. Az adómentességnek feltétele, hogy a szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Külföldön dolgozó bt. tagjának magyarországi közterhei

Kérdés: Kell-e Magyarországon közterheket fizetnie annak a betéti társaságnak, amelynek üzletvezető tagja 2005-ben Írországban céget hozott létre, ott dolgozik és ott is él? A magyar társaságot nem szüntette meg, de jelenleg semmilyen tevékenységet nem végez.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy az érintett üzletvezetőÍrországban milyen jogviszonyban tevékenykedik a cégében. Ezért többlehetőséget is meg kell vizsgálnunk.Az 1408/71. EGK rendelet, illetve az 574/72. EGK rendeletértelmében főszabályként minden uniós polgár csak egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Végelszámoló kültag közterhei

Kérdés: Lehet-e végelszámoló egy tevékenységét megszüntető betéti társaság kültagja abban az esetben, ha ő egyben egy másik bt. beltagja is? Kell-e valamilyen járulékot fizetni utána, ha a másik bt.-ben, mint beltag saját maga után megfizeti a minimálbér után a járulékokat, és mint végelszámoló díjazás nélkül kíván közreműködni?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéseinekeseteiben főszabályként előbb le kell folytatni a végelszámolási eljárást. Avégelszámolás szabályait a Cstv. tartalmazza. A részletes szabályokat a Cstv.IV. fejezete tartalmazza, amelyhez a Gt. általános rendelkezéseit és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásának pótlása

Kérdés: Hogyan pótolható a magánnyugdíjpénztáritagdíj-bevallás abban az esetben, ha a dolgozó, aki nem jelentette belépésekor a tagságát, már nem a cég alkalmazottja, kilépése után hetekkel viszont közölte, hogy tagja egy nyugdíjpénztárnak. Ebben az esetben milyen kötelezettsége van – ha van egyáltalán – a volt munkahelyének? Mit kell érteni a Társadalombiztosítási Levelek 28. szám 480. válaszában leírt pótbevalláson, hiszen jelen esetben – ha mégis a volt munkáltatónak vannak teendői – több évről van szó, és a cég havonta készített tagdíjbevallást, tehát minden hónapról külön-külön kellene pótbevallást készíteni. A tévesen bevallott nyugdíjjárulékot a havi bevalló vállalkozás esetén az adott hónapokra vonatkozóan kellene elkészíteni önellenőrzésként?
Részlet a válaszából: […] A bármilyen okból be nem vallott tagdíj pótlására nincs máslehetőség, mint hogy akár több évre visszamenőleg is a cég minden egyes hónapravonatkozóan pótbevallást készítsen az elmaradt tagdíjakról. Ez pontosabbanfogalmazva nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Bt. nyugdíjas beltagjának jogállása

Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni a betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha személyesen nem működik közre a betéti társaság tevékenységében? A két beltaggal és egy kültaggal alakult társaság alapító okiratában nincs meghatározva a tagok által vállalt személyes közreműködés módja és tartalma. A bt. üzletvezetője egy másik beltag. Hogyan bizonyítható az adóhatóság számára is elfogadható módon, hogy a nyugdíjas beltag részéről személyes közreműködésre nem került sor?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagját akkor kell társas vállalkozónaktekinteni (tehát akkor kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni utána),ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és eztnem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] Kft. többségi tulajdonos tagjáról van szó, aki ennekmegfelelően az ügyvezetői teendőit társas vállalkozóként látja el.Nem nyugdíjas, többes jogviszonyban sem áll, tehátjárulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 27. § (1) bekezdésében foglaltakszerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, a tulajdoni arány 10 százalék és 90 százalék. A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tag munkaviszony keretében ügyvezetői teendőket lát el 57 000 forint/hó munkabér ellenében, a 90 százalékos tulajdonos jelenleg GYES-en van, de napi 4 órában, munkaviszony alapján menedzseri munkakörben dolgozik, melyért havi 120 000 forintot kap. Számfejthető-e munkaviszonyban a tagok jövedelme, ha a társasági szerződés szerint nincs személyes közreműködési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező ügyvezetőmunkaviszonyával nincs probléma, a társaság helyesen állapította meg ajogviszonyát.Sajnos ugyanez a 90 százalékos részesedéssel rendelkező tagesetében nem mondható el. Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2000. évi 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Beltag jogviszonya

Kérdés: Keletkezik-e bármilyen közteher-fizetési kötelezettsége a betéti társaságban annak a beltagnak, aki legalább a következő egy évben megélhetését ingatlanok bérbeadásából kívánja fedezni, és a társaság tevékenységében személyesen semmilyen formában nem kíván közreműködni?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság tagjának – amennyiben ténylegesen nemműködik közre a társaság tevékenységében, illetve ilyen kötelezettsége sem állfenn (tehát nem üzletvezető) – semmilyen járulék- vagyegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Ez a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.
1
16
17
18
22