218 talált cikk a tag jogviszonya kifejezésre

Kérdés: Lehet-e végelszámoló egy tevékenységét megszüntető betéti társaság kültagja abban az esetben, ha ő egyben egy másik bt. beltagja is? Kell-e valamilyen járulékot fizetni utána, ha a másik bt.-ben, mint beltag saját maga után megfizeti a minimálbér után a járulékokat, és mint végelszámoló díjazás nélkül kíván közreműködni?

Kérdés: Hogyan pótolható a magánnyugdíjpénztáritagdíj-bevallás abban az esetben, ha a dolgozó, aki nem jelentette belépésekor a tagságát, már nem a cég alkalmazottja, kilépése után hetekkel viszont közölte, hogy tagja egy nyugdíjpénztárnak. Ebben az esetben milyen kötelezettsége van – ha van egyáltalán – a volt munkahelyének? Mit kell érteni a Társadalombiztosítási Levelek 28. szám 480. válaszában leírt pótbevalláson, hiszen jelen esetben – ha mégis a volt munkáltatónak vannak teendői – több évről van szó, és a cég havonta készített tagdíjbevallást, tehát minden hónapról külön-külön kellene pótbevallást készíteni. A tévesen bevallott nyugdíjjárulékot a havi bevalló vállalkozás esetén az adott hónapokra vonatkozóan kellene elkészíteni önellenőrzésként?

Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni a betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha személyesen nem működik közre a betéti társaság tevékenységében? A két beltaggal és egy kültaggal alakult társaság alapító okiratában nincs meghatározva a tagok által vállalt személyes közreműködés módja és tartalma. A bt. üzletvezetője egy másik beltag. Hogyan bizonyítható az adóhatóság számára is elfogadható módon, hogy a nyugdíjas beltag részéről személyes közreműködésre nem került sor?

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?

Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, a tulajdoni arány 10 százalék és 90 százalék. A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tag munkaviszony keretében ügyvezetői teendőket lát el 57 000 forint/hó munkabér ellenében, a 90 százalékos tulajdonos jelenleg GYES-en van, de napi 4 órában, munkaviszony alapján menedzseri munkakörben dolgozik, melyért havi 120 000 forintot kap. Számfejthető-e munkaviszonyban a tagok jövedelme, ha a társasági szerződés szerint nincs személyes közreműködési kötelezettségük?

Kérdés: Keletkezik-e bármilyen közteher-fizetési kötelezettsége a betéti társaságban annak a beltagnak, aki legalább a következő egy évben megélhetését ingatlanok bérbeadásából kívánja fedezni, és a társaság tevékenységében személyesen semmilyen formában nem kíván közreműködni?

Kérdés: Egy kft. szlovák állampolgárságú, Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező ügyvezetője 2005. január 31-ig dolgozott egy cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, ahol minden közterhet megfizettek utána. A munkaviszonya 2005. január 31-én megszűnt, tehát főállásúvá válik a kft.-ben, de Szlovákiában is van egy cége. Van-e arra lehetőség, hogy a szlovák cég legyen a főállása, Magyarországon pedig továbbra is főállás mellett végezze tevékenységét?

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e a Tbj-tv. szerint a kft. ügyvezetője abban az esetben, ha izraeli állampolgár, Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az ügyvezetői teendőkért megbízási szerződés alapján jövedelmet vesz fel?

Kérdés: Egy bt. beltagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett a bt. ügyvezetője és a munkáltatói jogok gyakorlója. Tagi jövedelmet nem vesz fel. Az ügyvezető gyermeket vár, ezért jelenleg a főállású munkaviszonyából táppénzes állományban van, majd a szülést követően TGYÁS-ra, illetve GYED-re, majd GYES-re megy. Gyakorolhatja-e a bt.-ben továbbra is az ügyvezetői tisztségét, díjazás nélkül?

Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?