Szakmunkástanulók juttatásainak közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a szakmunkástanulóknak kifizetett juttatások után?
Részlet a válaszából: […] A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében biztosítottnak minősül, ezért a tanulószerződésben meghatározott díjat a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Ekho választása kiva szerint adózó munkáltató esetében

Kérdés: Az általános szabályok szerint megfizetettnek minősül-e a munkavállaló utáni közteher abban az esetben, ha 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, a munkabére meghaladja a garantált bérminimumot, és a munkáltatója 2013-tól a kisvállalati adóra vonatkozó szabályok szerint teljesíti a közteherviselést? Alkalmazhatja a dolgozó az ekho szerinti elszámolást labdarúgó-játékvezetőként megbízási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített közteher-viselési adóval történő közteherfizetés mint adózási mód munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén – az egyéb feltételek fennállása mellett – akkor alkalmazható, ha a közterhek megfizetése a hónap első napján érvényes havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjjáruléka

Kérdés: Milyen módon tud magasabb összegű nyugdíjjárulékot fizetni egy mezőgazdasági őstermelő, akinek az éves árbevétele nem haladta meg a 600 ezer forintot, és szeretne teljes szolgálati időt szerezni?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében az arányos szolgálati idő számításának szabályait a mezőgazdasági őstermelőre is alkalmazni kell. Ez 600 ezer forintos előző évi bevétel esetén azt jelenti, hogy a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 4 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
Részlet a válaszából: […] Először nézzük meg a biztosítási kötelezettséget. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig áll fenn, figyelemmel a 228/1996. Korm. rendeletben foglalt értékesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Dél-afrikai állampolgárságú tag közterhei

Kérdés: Milyen járulékot kell fizetni egy kéttagú magyar kft. dél-afrikai állampolgárságú ügyvezető tagja után, aki Dél-Afrikában él, és ott van a munkahelye is, Magyarországon sem tartózkodási hellyel, sem taj-kártyával nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a Tbj-tv. szerinti harmadik ország polgáráról (tehát nem EGT-tagállam vagy olyan ország, mellyel hazánknak hatályos szociálpolitikai megállapodása van) van szó, ezért az említett személyre a Tbj-tv. általános szabályait kell alkalmaznunk. Ez azt jelenti, hogy mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Helyesen járt el az a társaság, amely a tagi jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezető havi 450 000 forintos jövedelmének 112,5 százaléka után számolta el a szociális hozzájárulási adót, vagy a könyvvizsgáló által javasolt megoldás a helyes, amely szerint csak a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, az a fö­lötti résznek pedig a 100 százaléka a szociálishozzájárulásiadó-alap?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 455. §-ában megfogalmazott főszabály szerint a szociális hozzájárulási adót a többes jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó esetén a személyes közreműködésért ténylegesen kifizetett bruttó jövedelem után kell megfizetni. A 457....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy a ténylegesen közreműködő tag a kft. ügyvezetését és a társaság tevékenységi körébe tartozó egyéb feladatokat is a heti 10 órás munkaidőre szóló munkaszerződés alapján látja el, ezért őt kizárólag munkaviszonyban álló biztosítottként kell bejelenteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy őstermelői igazolványa

Kérdés: Kaphat őstermelői igazolványt egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki 2013. január 29-én töltötte be a 60. életévét, és jelenleg 37 év és 8 nap szolgálati ideje van?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személy az ellátás mellett őstermelői tevékenységet folytasson. A rokkantsági ellátás azonban nem minősül saját jogú nyugdíjnak, így őstermelőként biztosítottá válik, amiből az következik, hogy ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfejtéséhez az 1976. évi 2. tvr.-t kell segítségül hívni, amely a magyar-osztrák kettős adózás elkerülésére szolgáló szabályokat tartalmazza.A rendelet 15. cikke alapján a fizetés, bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik szerződő államban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Evás bt. beltagjának járulékai

Kérdés: Hogyan alakul a bevételi nyilvántartást vezető evás bt. beltagjának járulékfizetési kötelezettsége a társaságban, ha a mellette fennálló 36 órás munkaviszonyában megfizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az evás társas vállalkozások társas vállalkozónak minősülő tagjai társadalombiztosítási kötelezettségei vonatkozásában – ellentétben az evás egyéni vállalkozóval – nincsenek speciális szabályok. Ebből következően az e körbe tartozó társas vállalkozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.
Kapcsolódó címkék:      
1
72
73
74
81