Találati lista:
1. cikk / 817 Osztalékelőleg nem válik osztalékká
Kérdés: Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
2. cikk / 817 Őstermelő kiegészítő tevékenysége
Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulék-alapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?
3. cikk / 817 EGT-állampolgár közterhei
Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a NAV-hoz a munkáltatónak, vagy az AJK „Bejelentés az adó és járulékkülönbözet elszámolásáról” elnevezésű nyomtatványt kell használni az alábbi esetben? A magyarországi munkáltató egy holland állampolgárt foglalkoztat munkaviszonyban már több éve, akinek Hollandiában is van foglalkoztatója. Korábban a dolgozónak a holland egészségbiztosító A1-es igazolást állított ki, mely 2025. október 15-éig volt érvényes. Azt követően a dolgozó többszöri felhívásra sem hozott A1-es igazolást, így ennek hiányában a magyar munkáltató járulékot vont tőle. A dolgozó viszont most 2026. áprilisban leadta az újabb A1-es igazolást, melynek érvényessége 2025. október 16-ától szól.
4. cikk / 817 Helyi bérlet
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló részére biztosított adóköteles bérlettérítést? A számla tényleges összege után kell megfizetni a közterheket, vagy fel kell bruttósítani az összeget, és úgy levonni az adókat? Tehát pl. 5000 forint a bérlet ára, ennek a bruttó értéke 7519 Ft, és ebből kell levonni az szja-t, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
5. cikk / 817 Kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?
6. cikk / 817 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?
7. cikk / 817 Ügyvezető jogviszonyának rendezése
Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
8. cikk / 817 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény nyugdíjba vonuló munkavállaló után
Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak arra a munkavállalóra vonatkozóan, aki szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik, és ennek megfelelően a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vett igénybe vele kapcsolatban, azonban a dolgozó április hónapban bejelentette, hogy január 16-tól nyugdíjas? Miként vizsgálható felül a január–március havi bevallás a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában, tekintettel a kedvezményre?
9. cikk / 817 ÖCSG tagjainak szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy háromtagú családi gazdaság átalányadózást alkalmazó tagjainak szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét az alábbi esetben? Az ÖCSG 2025. évi árbevétele 3×17 millió forint = 51 millió forint volt. Az egyik tag, az édesapa, munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, a másik két tag az ikergyermekei, akik 2025. október 6-án töltötték be a 18. életévüket, de még mindketten középiskolai tanulók.
10. cikk / 817 Egyházi szolgálati jogviszonyban álló lelkész részére biztosított SZÉP-kártya-juttatás adózása
Kérdés: Terheli az egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy részére biztosított béren kívüli juttatások után a kifizetőt adó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
