Osztalékelőleg nem válik osztalékká

Kérdés: Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:186. §-a szerint osztalékelőleg két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a taggyűlés határozata alapján akkor fizethető, ha a közbenső mérleg alapján a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, a kifizetés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Őstermelő kiegészítő tevékenysége

Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulék-alapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?
Részlet a válaszából: […] Az Öcsg-tv. 2. §-ának g) pontja értelmében őstermelői tevékenységnek az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő őstermelői tevékenység minősül.A kiegészítő tevékenység fogalmát ugyanezen szakasz c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

EGT-állampolgár közterhei

Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a NAV-hoz a munkáltatónak, vagy az AJK „Bejelentés az adó és járulékkülönbözet elszámolásáról” elnevezésű nyomtatványt kell használni az alábbi esetben? A magyarországi munkáltató egy holland állampolgárt foglalkoztat munkaviszonyban már több éve, akinek Hollandiában is van foglalkoztatója. Korábban a dolgozónak a holland egészségbiztosító A1-es igazolást állított ki, mely 2025. október 15-éig volt érvényes. Azt követően a dolgozó többszöri felhívásra sem hozott A1-es igazolást, így ennek hiányában a magyar munkáltató járulékot vont tőle. A dolgozó viszont most 2026. áprilisban leadta az újabb A1-es igazolást, melynek érvényessége 2025. október 16-ától szól.
Részlet a válaszából: […] Igen, mindenképpen önellenőrzést kell benyújtani (ami alapján a járulék visszaigényelhető és visszafizethető a munkavállalónak), hiszen a probléma nemcsak a társadalombiztosítási járulékot, hanem az érintett biztosítási idejét, valamint a szociális hozzájárulási adót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Helyi bérlet

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló részére biztosított adóköteles bérlettérítést? A számla tényleges összege után kell megfizetni a közterheket, vagy fel kell bruttósítani az összeget, és úgy levonni az adókat? Tehát pl. 5000 forint a bérlet ára, ennek a bruttó értéke 7519 Ft, és ebből kell levonni az szja-t, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] Az adóköteles helyibérlet-juttatás adókötelezettségét a magánszemély és a bevételt juttató cég között fennálló jogviszony, valamint a szerzés körülményei határozzák meg [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés]. A munkaviszonyban álló személynek adott adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?
Részlet a válaszából: […] A válasz érdekében mindenekelőtt tisztázzuk az érintett személy jelenlegi társadalombiztosítási jogállását. Kft.-tagról van szó, aki az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el, ami alapján – a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja szerint – társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címke:

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk sajnos helytelen következtetésre jutott.A Szocho-tv.-ben adóalapként meghatározott jövedelmeknek [a jogszabály 1. § (5) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt jövedelmek, teháta) a vállalkozásból kivont jövedelem (Szja-tv. 68. §),b) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

Ügyvezető jogviszonyának rendezése

Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, és mivel nem tag ügyvezetőről van szó, esetében nem kell alkalmazni a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontját, azaz jogviszonya nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak, és biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.
Kapcsolódó címke:

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény nyugdíjba vonuló munkavállaló után

Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak arra a munkavállalóra vonatkozóan, aki szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik, és ennek megfelelően a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vett igénybe vele kapcsolatban, azonban a dolgozó április hónapban bejelentette, hogy január 16-tól nyugdíjas? Miként vizsgálható felül a január–március havi bevallás a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában, tekintettel a kedvezményre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló január 16-ától nyugdíjas, tehát a január 15-ét követő időszakra járó munkabérét nem terheli sem társadalombiztosítási járulék, sem pedig szociális hozzájárulási adó.A nyugdíjazás az ezt megelőző időszakra járó munkabérrészre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

ÖCSG tagjainak szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy háromtagú családi gazdaság átalányadózást alkalmazó tagjainak szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét az alábbi esetben? Az ÖCSG 2025. évi árbevétele 3×17 millió forint = 51 millió forint volt. Az egyik tag, az édesapa, munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, a másik két tag az ikergyermekei, akik 2025. október 6-án töltötték be a 18. életévüket, de még mindketten középiskolai tanulók.
Részlet a válaszából: […] Az apa munkaviszony mellett folytatja őstermelői tevékenységét, tehát őstermelői jogviszonyában biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Mivel 2025. évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötszörösét (5×12×290.800 = 17.448.000 forintot), nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

Egyházi szolgálati jogviszonyban álló lelkész részére biztosított SZÉP-kártya-juttatás adózása

Kérdés: Terheli az egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy részére biztosított béren kívüli juttatások után a kifizetőt adó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Art. értelmező rendelkezései munkaviszonyban állónak mint foglalkoztatási kategóriába tartozónak tekinti az egyházi szolgálati viszonyban álló személyeket, annak ellenére, hogy a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének g) pontja a biztosítottak körén belül a munkaviszonytól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
82