826 talált cikk a szociális hozzájárulási adó kifejezésre

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetni egy társasház által megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott takarító után abban az esetben, ha a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért a megbízott nem válik biztosítottá? Amennyiben igen, alkalmazható a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője ügyvezetői feladatait díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Emellett egy másik munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, azonban ebben a jogviszonyában hathetes fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Társas vállalkozói jogviszony keletkezik ebben az esetben a 31. naptól, illetve fennáll a társas vállalkozóra vonatkozó minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt? Ha igen, milyen járulékalap után kell azt teljesíteni?

Kérdés: Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?

Kérdés: Melyik országban lesz biztosított az a magyarországi állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki Romániában teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozik, és mellette Magyarországon megbízási jogviszonyban is végez munkát? A romániai munkavégzés során a foglalkoztató által biztosított szálláshelyen lakik, a megbízásból adódó feladatvégzés Magyarországon történik. Van valamilyen különbség a járulék- és adófizetési kötelezettségben, ha a megbízási jogviszonyban létrejön a biztosítási kötelezettség, illetve, ha nem?

Kérdés: Kell szabadságmegváltást fizetni egy szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák számára, ha a foglalkoztatója öt munkanap szabadságot nem tudott kiadni a részére? Amennyiben igen, akkor milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett juttatás után?

Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót fizetnie egy őstermelők családi gazdasága egyik tagjának, aki 2026. június hóban betöltötte a 18. életévét, nappali tagozatos tanuló, és az előző évben átalányadózást választva az éves bevétele 13 millió forint volt? Van a NAV felé bejelentési kötelezettsége?

Kérdés: Mentesülne a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha GYED-ben részesülne? Az érintett vállalkozó 2022 óta részmunkaidős munkaviszonyban is áll, a vállalkozását 2026. június 1-jén indította el, és jelenleg a felesége CSED-ben részesül a 2026. március 10-én született gyermekük után.

Kérdés: Milyen járulékteherrel kell számolni abban az esetben, ha egy magyar kft. egy angliai cégnél teljes munkaidős munkaviszonyban álló magyar állampolgárságú személyt szeretne foglalkoztatni? A foglalkoztatás a kinti munkával párhuzamosan, napi 2 órás munkaidőben történik, rugalmas munkaidő-beosztásban, online adminisztratív feladatok ellátására. Eltér bármiben a munkavállaló bejelentése más magyar munkavállalóétól?

Kérdés:

Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?