Megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó szociális-hozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti havonta a 153.600 [(266.800×2)–380.000] forint utáni szociálishozzájárulási-kedvezményt egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó a havi 400.000 forintos kivétje elszámolása során, ha munkaviszonyban is dolgozik, ahol a havi 380.000 forint bruttó munkabére után a munkáltató igénybe veszi a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy munkaviszonyban a megváltozott munkaképességű személy – annak ellenére, hogy a munkaviszonyában a foglalkoztatója igénybe veszi vele kapcsolatban a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti adókedvezményt – egyéni vállalkozóként is érvényesítse...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy nyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj melletti munkavállalás, mint kiegészítő tevékenység végzése, gyakran választott jövedelemkiegészítési módszer. Fontos azonban megnézni, milyen jogi szabályok is vonatkoznak a nyugdíj melletti versenyszférában, illetve közszférában való elhelyezkedésre ahhoz, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Ausztráliába költöző kft.-tulajdonos

Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, illetve kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egy kft. 55 éves ügyvezetőjének, aki Ausztráliába fog költözni, ott létesít munkaviszonyt, ügyvezető státuszát megszünteti, de osztalékot továbbra is vesz ki a cégből, és a magyar lakcíme is megmarad? Meg kell fizetnie a személyi jövedelemadón kívül a szociális hozzájárulási adót is az osztalék után? Hogyan alakul ebben az esetben a majdani nyugellátása?
Részlet a válaszából: […] Hazánknak Ausztráliával hatályos szociális biztonsági egyezménye van, amely a 2011. évi CXVII. tv. révén került kihirdetésre.Az Eb-tv. 80. §-ának (5) bekezdése értelmében az a tajszámmal rendelkező személy, aki Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 22.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.Mivel a kérdéses ügyvezető nem rendelkezik munkaszerződéssel, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Elmaradt bér utólagos kifizetése

Kérdés: Hogyan kell bevallani egy havi bruttó 400.000 forintos munkabérrel foglalkoztatott munkavállaló bérét abban az esetben, ha a foglalkoztató likviditási problémái miatt július hónapra csak 300.000 forint került számára elszámolásra, augusztus hónapra nem kapott bért, és szeptember hónapban kapta meg az elmaradt jövedelmét? Július hónapra a ténylegesen elszámolt 300.000 forintot, vagy a szerződésben meghatározott 400.000 forintot kell szerepeltetni? Mi szerepeljen az augusztusi bevallásban és végül a szeptember havi bevallásban bevallható egyben az elmaradt bér?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 77. §-ának (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Bíróság által megítélt díjazás

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a munkavállaló számára egyértelműen nem jövedelempótló kártérítést, hanem elmaradt díjazást ítélt meg a bíróság. E juttatások – tehát a felmentési időre járó távolléti díj, a végkielégítés – biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Török állampolgárságú nyugdíjas személy foglalkoztatása

Kérdés: Helyesen értelmezi a leendő foglalkoztató a Tbj-tv. és a 2015. évi XXX. tv. előírásait egy török állampolgárságú, Törökországban öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatására vonatkozóan, amely szerint a Magyarországon lakóhelyet és munkaviszonyt létesítő személy a magyar jog alapján is nyugdíjasnak fog minősülni, így a foglalkoztatással összefüggésben nem keletkezik biztosítási jogviszony? Milyen irat szükséges ebben az esetben ahhoz, hogy a munkavállaló Magyarországon egészségügyi ellátást vehessen igénybe, tekintettel arra, hogy a munkáltató értelmezése szerint a TR/HU 111 nyomtatványt csak kiküldöttek esetében lehet alkalmazni? Szükséges tajszámot igényelni annak ellenére, hogy nem válik biztosítottá a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató helyesen értelmezte a jogszabályokat, a Törökországban öregségi nyugdíjban részesülő személy a magyar jogszabályok szerint is öregségi nyugdíjasnak minősül, ebből következően Magyarországon létesített munkaviszonyában nem terjed ki rá a biztosítás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben egyértelmű a kültag személyes közreműködése, amely alapján társas vállalkozónak, egészen pontosan biztosított társas vállalkozónak minősül, hiszen szolgálati járandóságban részesül, ami nem nyugellátás, így nem tekintendő kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Egyszerűsített foglalkoztatás közterhe kisvállalati adóalanyoknál

Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégnek abban az esetben, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalókat 2024. október és november hónapban, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől az Efo-tv. 8. §-ának (2a) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatottak utáni közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, a kivaalanyok azonban mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetése alól? Meg kell növelnie a kivaalapot a foglalkoztatónak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók részére kifizetett munkabér összegével?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. említett új rendelkezése valószínűleg nem csak a kérdező számára jelentett ellentmondást, ugyanis a probléma kapcsán a PM, illetve a NAV tájékoztatást (2004/7. Adózási kérdés) jelentetett meg.Ebben egyértelműen rögzíti, hogy a kisvállalati adó hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Kamat szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Le kell vonni a szociális hozzájárulási adót a 2023. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra kifizetett kamatból abban az esetben, ha egy kft.-tulajdonos közeli hozzátartozója 2022-ben nagyobb összegű kölcsönt adott a cégnek, amely után a jogszabályokban előírt kamatot fizeti a kft., vagy csak a 2023. július 1. után nyújtott kölcsönök esetében kell levonni a közterhet?
Részlet a válaszából: […] A 205/2023. Korm. rendelet értelmében 2023. július 1-jétől a veszélyhelyzet ideje alatt – a Szocho-tv. rendelkezéseitől eltérően – a 15 százalék személyi jövedelemadó mellett valóban 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetni kell a kamatjövedelem után. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.
1
2
3
73