Találati lista:
1291. cikk / 1616 Egyetemi hallgatók foglalkoztatása
Kérdés: Egy cég egyetemi nyári szakmai gyakorlat keretében több egyetemi hallgatót foglalkoztat. Van-e akadálya annak, hogy a gyakorlat leteltét követően további egy hónapon keresztül foglalkoztassák az érintett diákokat, illetve ez esetben is fennáll-e a minimálbérig az adó- és járulékmentesség?
1292. cikk / 1616 Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása
Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
1293. cikk / 1616 Tiszteletdíjas polgármester járulékai
Kérdés: Törvényszerű-e egy tiszteletdíjas polgármester tiszteletdíjából a 4 százalék egészségbiztosítási járulék, a 8,5 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségügyi hozzájárulás levonása? Kell-e 4 százalék egészségügyi hozzájárulást vonni egy tiszteletdíjas polgármester felügyelőbizottságban ellátott munkája alapján fizetett tiszteletdíjból, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
1294. cikk / 1616 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználása
Kérdés: Miért állapított meg az APEH adóhiányt egy magánszemély személyijövedelemadó-bevallásának ellenőrzése során az alábbi esetben? A magánszemély 2005 augusztusában kötött adásvételi szerződést lakás vásárlására. A vételár 10 millió forint volt, a vásárláshoz felvett 4 millió forint kamattámogatásos hitelt. 2005. november végén eladta a régi lakását 15 millió forintért, amiből a jövedelem 7 millió forint volt, tehát többet költött a lakásra, mint a jövedelme volt, és a vétel az eladást megelőző 12 hónapban történt, amit megenged a törvény.
1295. cikk / 1616 Köztisztviselőknek járó étkezési támogatás
Kérdés: A Ktv. 2006. március 1-jétől hatályos módosítása az étkezési utalványra, étkezési támogatásra vonatkozó szabályokat módosította. A Ktv. 49/F § (1) bekezdése alapján: "A köztisztviselő a munkáltató által természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult, kivéve azt az időtartamot, amikor illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, ha a távollét időtartama meghaladja a 30 napot." Fentiek alapján helytállóak-e az alábbi megállapítások? – Nem jár étkezési hozzájárulás a szülési szabadság, GYES, GYED időtartamára, a 30 napot meghaladó táppénz időtartamára. – Étkezési hozzájárulás jár a felmentési idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára, abban az esetben is, ha a felmentési idő alatt újra munkaviszonyt létesít.
1296. cikk / 1616 Kültag munkavégzésének közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
1297. cikk / 1616 Vállalkozói járadék közterhei
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni a vállalkozói járadék összege után?
1298. cikk / 1616 Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Egy társas vállalkozó feleségének lejárt a gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága. Az édesanya továbbra sem szeretne munkába állni. Milyen lehetősége van arra, hogy egészségbiztosításra és nyugellátásra jogosultságot szerezzen?
1299. cikk / 1616 Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei
Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
1300. cikk / 1616 Adómentes juttatások
Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
