Éjjeliőrök munkaidőkeretben történő foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e havi 200 órás munkaidőkerettel az a két éjjeliőr, akiknek munkaideje 18.00 órától 06.00 óráig tart, tehát napi 12 órát dolgoznak? Hogyan történhet a díjazásuk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés d) pontja értelmében éjszakai munka a 22.00 és 06.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.Az Mt. 117/B. § (3) bekezdése értelmében a teljes munkaidő mértéke (napi 8, heti 40 óra) – munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Éjszakai portások munkarendje

Kérdés: Megszakítás nélkülinek vagy készenléti jellegűnek minősül-e azoknak az éjszakai portásoknak a munkarendje, akik egy naponta 6.00 óra és 22.00 óra között üzemelő művelődési házban állandó éjszakásként 18.00 óra és 6.00 óra között látják el szolgálatukat, heti váltásban hétfőtől vasárnapig, a következő héten pedig pihennek? A portások tényleges intézkedése csak esemény kapcsán szükséges. A dolgozók a személyi alapbérükön felül 7,5 százalékos délutáni és 15 százalékos éjszakai pótlékot is kapnak.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés d) pontja értelmében éjszakai munka: a 22.00 és 06.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.Az Mt. 117. § (1) bekezdés f) pontja értelmében délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 óra közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Állásidő elszámolása

Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozza a munka díjazását.A munkavállalót a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett időre (állásidő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magába, meghatározott időegységre vonatkozóan. A munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Távolléti díj megállapítása

Kérdés: Minden évben január 1-jével kerül megállapításra a teljesítménytényező és a teljesítményszázalék az előző évi teljesítménybér és az órák arányában. Ha a személyi órabér nem változik, ezzel kell számolni egész évben a távolléti díj számfejtése esetén. Változik-e a távolléti díj összege éven belül akkor, ha egy jól fizető munkával lényegesen megváltozik a napi, havi jövedelem, illetve akkor, ha a teljes munkaidőről 4 órára változik a ledolgozandó munkaidő?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítására vonatkozó előírásokat az Mt. 151/A. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. A távolléti díj a személyi alapbérnél tágabb, az átlagkeresetnél szűkebb olyan díjazás, amely magában foglalja a személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Éjszakai munkavégzés díjazása

Kérdés: Jár-e a 15 százalékos bérpótlék a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalónak az éjszakai műszak után járó 30+10 százalék műszakpótlékon felül?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés b) pontja értelmében éjszakai munka a 22.00 óra és 06.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.A g) pont értelmében éjszakai műszak: a több műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka.A h) pont értelmében éjszakai munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Gépjárművezető külföldi kiküldetése

Kérdés: Egy gépjárművezető külföldre fuvarozza kollégáit. A kiküldetés időtartama egy hét, szerdától szerdáig. Külföldön a gépjárművezetőt igény szerint veszik igénybe, esetenként nincs feladata, esetenként pedig a különböző rendezvények helyszínére fuvarozza a kollégákat. Valamennyi kiküldött napidíjat kap, tehát a sofőr is. A bérszámfejtés során kell-e a gépjárművezető részére túlórát, készenléti díjat stb. elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 105. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt és a munkáltató irányítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Tehergépjármű-vezetők munkaideje, bérezése

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/A. § (1) bekezdés b) pontja értelmében kollektív szerződés a belföldi és a nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a napi munkaidő korlátozására [119. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

CAFETERIA-rendszer bevezetése

Kérdés: Egy cég gazdasági eredménye nem teszi lehetővé a 2004. évi bérfejlesztést, ezért ún. CAFETERIA-rendszer bevezetését tervezik. A dolgozók eddig csak bért és étkezési hozzájárulást kaptak. A cég a 2003. évi költségkeretük (bruttó bér + annak közterhei + étkezési hozzájárulás) összegét kívánja részükre felajánlani, és a dolgozó döntheti el, hogy ebből a keretből hány forint legyen a bruttó bére, az egészségbiztosítási számlájára utalt összeg stb.Tartalmaz-e az Mt. valamilyen előírást arra, hogy kölcsönös megállapodás (munkaszerződés-módosítás) alapján csökkenteni tudják a dolgozók bérét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 8. § (2) bekezdése értelmében a munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.E rendelkezésből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a betegszabadságot a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásánál? Köteles-e szakképzési hozzájárulást fizetni a személyesen közreműködő tagjainak járó díjazás után egy egyszeres könyvvitelt vezető kkt.?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás alapja az Szhj-tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében: a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves egyszerűsített beszámolóban kimutatott bérköltség, külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
1
12
13
14
15