Nemzetközi tehergépjármű-vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók ellátmánya

Kérdés: Kiküldetésnek minősül-e egy szállítmányozással foglalkozó cég kamionsofőrjeinek külföldön töltött munkaideje? Kötelező-e részükre napidíjat és devizaellátmányt fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kiküldetésre vonatkozó előírásokat az Mt. 105. §-ábanfoglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében kiküldetés: amunkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a munkahelyén kívüli munkavégzésrekötelezi a munkavállalót.Kiküldetésről akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Teljesítménybér

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a teljes munkaidős, teljesítménybérben dolgozó munkavállaló teljesítménye alapján a bére nem éri el a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 143. §-ában foglalt rendelkezések értelmében amunkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve akettő összekapcsolásával állapítható meg. A teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan előzetes -objektív mérésen és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Milyen összegű munkabért kell fizetni a GYES-ről visszatérő dolgozónak fizetendő szabadság idejére abban az esetben, ha a szülési szabadság előtt érvényben lévő havi 120 000 forint összegű munkabérről szóló szerződését a munkába álláskor közös megegyezéssel havi 57 000 forintra módosították?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 84. §-ában foglalt rendelkezések értelmében amunkavállaló személyi alapbérét többek között a gyermek ápolása, gondozásacéljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont]megszűnését követően a munkáltatónál azonos munkakörrel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés feltevése jogos, valóban eltér a tagok esetében ajárulékfizetési kötelezettség a munkaviszonyban állókétól.Ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozott az APEH is azalábbiakban idézett iránymutatásában."A minimálbér változásának a hatása a Tbj....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] Magyar foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Szerződés szerinti jövedelem

Kérdés: A személyi alapbéren felül figyelembe vehető-e a kollektív szerződésben rögzített bérpótlék akkor, amikor a gyermekgondozási díj alapjának megállapításánál a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra (gyermekgondozásidíjra) való jogosultság kezdőnapján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kellfigyelembe venni. Ez pedig azt jelenti, hogy a biztosított szerződés szerintijövedelme vehető csak figyelembe, és semmilyen pótlék sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: 1998. február 1. és 2005. március 31. között a munkavállaló 4 gyermeket szült. A TGYÁS-t, GYED-et, GYES-t igénybe vette. 2005. április 1-jén a munkavállaló jelezte, hogy újra munkába kíván állni. A jelzett időszak után a munkáltatónak hány nap szabadságot kell pénzben kifizetnie, és melyik bér alapján kell ezt kiszámolnia?
Részlet a válaszából: […] A GYES-ről visszatérő dolgozó részére a szabadságot pénzbenmegváltani nem lehet, tehát nem kifizetni, hanem kiadni kell azt az alábbiakértelmében.Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaszerződése

Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 76. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében, a munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. Amunkaszerződés jogszabállyal, illetve a kollektív szerződéssel ellentétben nemállhat, kivéve ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Teljes munkaidő

Kérdés: A kollektív szerződés, vagy egyéb megállapodás megállapíthatja-e a teljes munkaidőt törvényben megállapított napi 8 óránál (heti 40 óra) rövidebb időben?
Részlet a válaszából: […] A teljes munkaidőre vonatkozó előírásokat az Mt. 117/B.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a teljes munkaidő mértéke napi 8,heti 40 óra. Munkaviszonyra vonatkozó szabály (törvény, törvényifelhatalmazás alapján egyéb jogszabály,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
1
10
11
12
15