Evaalany bt. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az eva hatálya alá tartozó betéti társaság nyugdíjas beltagja?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell megjegyeznünk, hogy az evaalanyiság atársas vállalkozás járulékfizetési kötelezettségére – ellentétben az egyénivállalkozásokkal – semmilyen közvetlen hatással sincs, annak az általánosszabályok szerint kell eleget tenni.A kérdésben nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Nyugdíjba vonuló kft.-tag jogállása

Kérdés: Egy kft. 60 százalékot meghaladó részesedéssel bíró ügyvezetője nyugdíjba vonul. Ezt követően továbbra is ellátja az ügyvezetői feladatokat, és személyesen közreműködik a társaság tevékenységében (beszerzés, gyártás, kivitelezés stb.), de nem munkaviszonyban. Milyen jogállása lesz a tulajdonosnak nyugdíjba vonulása után abban az esetben, ha az ügyvezetői feladatok ellátásáért nem részesül díjazásban, de a személyes közreműködés után jövedelmet kap? Van-e minimumjárulék-fizetési kötelezettség az ügyvezetői feladatok után?
Részlet a válaszából: […] Az érintett tag az ügyvezetői teendőket megbízásijogviszonyban láthatja el, mely esetében – díjazás hiányában – járulékfizetésikötelezettsége nem keletkezik.Emellett tagsági jogviszonya alapján személyesen isközreműködik, azaz társas vállalkozónak minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

"Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"

Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 30. §-ában foglalt rendelkezések értelmében akollektív szerződés szabályozhatja egyrészről a munkaviszonyból származójogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésénekmódját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, másrészt a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Ekho megfizetése szerzői jogdíj után

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 15 százalékos ekho-t a felhasználási szerződés alapján kifizetett honorárium teljes összege után abban az esetben, ha a honorárium 70 százaléka személyes közreműködésre tekintettel, míg 30 százaléka szerzői jogból adódó kifizetés?
Részlet a válaszából: […] Felhasználási szerződés alapján történő kifizetés esetében -feltéve, hogy az érintett az ekho szerinti adózást választotta – nincsjelentősége annak, hogy a juttatás a személyes közreműködésre tekintettel,avagy a jogok felhasználásának az ellenértékeként kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően a 1408/71 EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályai hatálya alátartozik, melynek területén foglalkoztatják. Feltételezhetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Betéti társaság beltagjának szülése

Kérdés: Szüneteltetnie kell-e tagsági jogviszonyát egy betéti társaság beltagjának, aki személyesen közreműködik a bt. tevékenységében, 2006. évben szülni fog, és TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t szeretne igényelni? Amennyiben a szüneteltetés nem megoldható, hogyan tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ezen időszak alatt nem működik közre a bt. tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses ellátások igénybevétele érdekében nem szükséges abeltag tagsági viszonyát megszüntetni, azonban az ellátások folyósítása alattszemélyesen nem működhet közre a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatokellátásában. A személyes közreműködés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Magyar-amerikai kettős állampolgár kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos Gt. 30. §-a szerint a vezetőtisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszonykeretében látja el – a Ptk. megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályait kellmegfelelően alkalmazni. Ez a rendelkezés azonban az egyszemélyes kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy német anyavállalat német állampolgárságú tagjának, aki 2003. évben Magyarországon egy bt.-t, 2005. évben egy kft.-t létesített? A német tulajdonos az anyavállalatnál mint tag Németországban biztosított, a bt.-nél beltag, 5 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és üzletvezető, a kft.-nél 95 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és ügyvezető. Jövedelmet egyik társaságban sem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően a 1408/71. EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályi hatálya alátartozik, amelynek területén foglalkoztatják. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Cseh állampolgárságú kft.-tag közterhei

Kérdés: Mikortól és milyen járulékfizetési kötelezettsége vannak annak a kft.-nek, amelynek egy munkaviszonyban foglalkoztatott magyar állampolgárságú, és egy tagi jogviszonyban közreműködő cseh állampolgárságú ügyvezetője van. A cseh állampolgárságú ügyvezető a cég többségi tulajdonosa, díjazást nem vesz ki. Mint külföldi állampolgár után a cég eddig semmiféle járulékot nem fizetett, igazolásuk van arról, hogy Csehországban, a saját cégében betöltött ügyvezetői állás után a járulékokat megfizetik utána.
Részlet a válaszából: […] Uniós csatlakozásunkat követően a 1408/71. EGK rendelethatározza meg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályai hatálya alátartozik, melynek területén foglalkoztatják. Amennyiben a cseh...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Betéti társaság beltagjának minimumjárulékai

Kérdés: Pontosan milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha nem akar jövedelmet felvenni, de a minimálbér után megfizetné a járulékokat? Hogyan kell elszámolni a fel nem vett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság tagjának a biztosítási és ajárulékfizetési kötelezettsége a társaság tevékenységében történő személyesközreműködéséhez kötődik [Tbj-tv. 4. § d) pontja, 5. § (1) bekezdésének f)pontja]. Amennyiben a beltag a társaság tevékenységi körébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
1
43
44
45
61