Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Az ausztrál állampolgárságú tagok a Tbj-tv. 4. §-ának j) és u) pontjainak alkalmazásával Magyarországon külföldinek minősülnek. Az említett jogszabályok alapján belföldi Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Beltag rokkantsági ellátása

Kérdés: Kaphat rokkantsági ellátást egy betéti társaság egyetlen beltagja, figyelembe véve, hogy az ügyvezetés keresőtevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma megoldását kezdjük annak tisztázásával, hogy mennyiben "összeférhetetlen" a keresőtevékenység a rokkantsági ellátással.A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Szükséges külön szerződést kötni egy társas vállalkozás ügyvezetőjével abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és társas vállalkozóként az elvégzett munka arányában tagi jövedelemben részesül, vagy ebben a jogviszonyában elláthatja az ügyvezetői teendőket is?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldása érdekében elsődlegesen két idevágó jogszabályi helyet kell megemlítenünk.A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.
Kapcsolódó címkék:  

Társas vállalkozó FEOR-száma

Kérdés: Milyen FEOR-számmal kell bejelenteni azt a társas vállalkozót, aki ügyvezetői jogkörrel rendelkezik, személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és járulékait társas vállalkozóként a garantált bérminimum után fizeti meg?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az idevágó társadalombiztosítási jogszabályok ismertetésével. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Egyszemélyes kft. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Helyesen történik a jogviszonyok meghatározása, illetve bejelentése annál az egyszemélyes kft.-nél, amelynek a tulajdonosa alapítói határozat alapján tagi jogviszonyban művezetőként közreműködik a cég tevékenységében, ügyvezetőként viszont nem vesz fel jövedelmet, így ezt a tevékenységet semmilyen jogviszonyban nem jelenti be? A társasági szerződés nem rendelkezik a személyes közreműködésről.
Részlet a válaszából: […] Az ismertetett tényeket alapul véve helyes a jogviszonyok elbírálása és a társadalombiztosítási bejelentés is. Ugyanis a társaság tevékenységében nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködő – nem saját jogú nyugdíjas – tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Beltag járulékfizetési kötelezettsége GYES folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a GYES folyósítása alatt egy betéti társaság beltagja, aki 2015. február 9-ig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó volt, 2015. február 10-től pedig főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem közreműködik, a munkaviszonyban történő üzletvezetését pedig a társasági szerződés nem engedi? Számszerű példával levezetve mit jelent az a szabályozás, mely szerint a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó GYES-ben, GYED-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] Nincs szükség számszerű példára, tekintve hogy a kérdésbeli ügyvezető beltag után a GYES folyósításának időtartamára nem keletkezik a bt.-ben járulékfizetési kötelezettség. Lényegében ezt mondja ki a Tbj-tv. 28. §-ának (1) bekezdésébe foglalt szabály, amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Vállalkozók munkanélküli-ellátása

Kérdés: Jogosult munkanélküli-ellátásra egy egyéni vállalkozó, aki szünetelteti a tevékenységét? A társas vállalkozónak meg kell szüntetnie a tagsági jogviszonyát, ha munkanélküli-ellátást szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. szerint álláskeresési járadékra, illetve nyugdíj előtti álláskeresési segélyre csak az álláskereső jogosult, aki viszont keresőtevékenységet nem folytathat. Az említett jogszabály 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerint keresőtevékenységet folytató többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének béren kívüli juttatása

Kérdés: Kaphat a munkavállalókkal megegyező járulékterhekkel béren kívüli juttatást egy egyszemélyes kft. ügyvezetője, aki a cégben a művezetői feladatokat látja el, ezért személyesen közreműködő tagként biztosított? A társasági szerződés nem tartalmazza a személyes közreműködési kötelezettséget.
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra irányul, hogy a társas vállalkozás annak a személyesen közreműködő tagnak is jogosult-e béren kívüli juttatást adni kedvezményes adókondíciók mellett, akinek a közreműködési kötelezettségét a társasági szerződés nem tartalmazza, de tényszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-ának (2) bekezdése értelmében meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást abban az esetben, ha az érintett keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nyugdíjas kft.-tag részére fizetett napidíj közterhei

Kérdés: Milyen adót, illetve járulékot kell fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha az egyik személyesen közreműködő öregségi nyugdíjas tagja részére 50 euró napidíjat fizetnek ki a tevékenységgel összefüggő külföldi utazásokra tekintettel? Milyen közterheket kell levonni a tagtól? A személyes közre­működés ellenértékének elszámolása a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján történik.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóról van szó, esetében a napidíj személyijövedelemadó-köteles része személyes közreműködési kötelezettségére tekintettel kapott Szja-tv. szerinti adóelőleg-alapot képező jövedelemnek, illetve – a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címke:
1
15
16
17
62