Nem működő bt. beltagja

Kérdés: El tudja kerülni valamilyen módon a járulékfizetési kötelezettséget egy betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a társaság jelenleg nem működik, utoljára néhány napja adott ki számlát, de jelenleg semmilyen bevétele nincs, és nem is várható? A tag a bt.-n kívül semmilyen jog­viszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kérdés konkrét megválaszolása előtt néhány ismérvet sorolunk fel a betéti társaság beltagjával kapcsolatosan keletkező járulékfizetési kötelezettség lehetséges módozatait illetően. A bt. beltagja személyesen közreműködhet a társaság tevékenységének gyakorlásában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.
Kapcsolódó címkék:    

Betéti társaság nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: A fejenként 60 000 forintos munkabér utáni járulékokon kívül van valamilyen más járulékfizetési kötelezettsége annak a 2 tagú betéti társaságnak, amelynek mindkét nyugdíjas tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a társaságban, emellett az egyik tag ügyvezető is, amiért nem kap díjazást?
Részlet a válaszából: […] Látszólag a két munkaviszonyban álló dolgozó munkabére utáni szociális hozzájárulási adó és járulékok megfizetésével a társaság maradéktalanul eleget tett a társadalombiztosítási kötelezettségeinek, hiszen más személyek foglalkoztatására nem került sor.A tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Nem működő betéti társaság kültagjának járulékai

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér alapján egy 2011. 07. hóban alakult betéti társaság kültagja után abban az esetben, ha semmilyen formában nem vesz részt a társaság tevékenységében, csak a nevét adta az alakuláskor, és a társaság egyébként sem működik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez a társas vállalkozó Tbj-tv.-beli fogalmából kell kiindulni. E szerint a betéti társaság bel- és kültagja társadalombiztosítási értelemben akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság (ideértve a társaság előtársaságként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási jogviszonyban lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie a főfoglalkozású társas vállalkozóra előírt minimumjárulékokat az után az ügyvezető után, aki nem tagja a társaságnak, megbízás alapján látja el a feladatait 0 forint megbízási díj ellenében, és mezőgazdasági őstermelőként a tárgyévet megelőző év bevétele alapján fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § d) 5. pontja értelmében társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha a társaság tevékenységében történő személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – 25 millió forint éves összeghatárig választhatja a magánszemély az ekho szerinti adózást, aki– az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas (a saját jogú nyugdíjas vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

Kérdés: Végezhet valamilyen tevékenységet egy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy anélkül, hogy elveszítené a jogosultságát az ellátásra? Közreműködhet például tagi jogviszonyban a családi betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 30. §-ának (7) bekezdése értelmében szünetel a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítása a keresőtevékenység teljes tartamára. Ugyanezen törvény 58. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint keresőtevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy külföldi jövedelme

Kérdés: Megszűnik a megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosultsága abban az esetben, ha külföldi társaság ügyvezetőjeként külföldön jövedelmet szerez, amely után megfizeti a közterheket, és ennek a jövedelemnek az összege 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A válaszra nem lehet röviden igennel vagy nemmel válaszolni, ugyanis a Kérdező nem tér ki arra, hogy melyik államban végez munkát, pontosabban fogalmazva, keresőtevékenységet.Azonban a 2011. évi CXCI. tv. 1. §-a (2) bekezdésének 4. pontja választ ad a kérdésére. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Megbízott ekhója

Kérdés: Választhatja november-december hónapokra az ekho szerinti adózást a fennálló megbízási jogviszonyára tekintettel az a foglalkoztatott, akinek a munkaviszonya 2014. október 31-én megszűnt?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – 25 millió forint éves összeghatárig választhatja a magánszemély az ekho szerinti adózást, aki– az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas (a saját jogú nyugdíjas vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Helyesen járt el az egyszemélyes kft. ügyvezetője jogviszonyának meghatározásában a cég 2009 és 2011 között, ha a vezető tisztségviselő a feladatok ellátásáért nem vett fel jövedelmet, a bejelentése pedig személyesen közreműködő tagi jogviszonyként történt, tekintettel arra, hogy a cégben művezetőként tevékenykedett? A személyes közreműködési kötelezettség nem szerepelt a társasági szerződésben.
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság ügyvezetője 2007. szeptember 1-jétől a Gt. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében e tevékenységét– a megbízásra vonatkozó szabályok szerint, vagy– munkaviszonybanláthatta el, azzal, hogy az egyszemélyes kft. tagja csak a társasági szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Ügyvezető járandóságainak letiltása

Kérdés: Figyelembe kell venni az osztalékelőleget a végrehajtás alá vonandó alapba abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetőjének a munkabérét, illetményét, egyéb járandóságait bírósági végzéssel letiltották?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell kihangsúlyoznunk, hogy a bírósági végzés letiltásra vonatkozó rendelkezéseinek pontos szövege hiányában inkább csak támpontokat adhatunk a kérdés eldöntéséhez. Először is azt, hogy a pénzkövetelés számításának alapja a munkabér, amely azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
16
17
18
62