1454 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Mi lesz a kedvezményes Start-kártyás járulék alapja az alábbi esetben? Egy társaság 2006. július hó óta Start-kártyával foglalkoztatott munkavállalója november hónapban csak 7 munkanapot dolgozott, utána táppénzben részesült, betegszabadságát korábban kimerítette. A munkavállaló november 30-án felmondott, emiatt részére a ledolgozott napokra járó munkabérén felül bérköltségként szabadságmegváltás is kifizetésre került. Ilyen esetben kell-e csökkenteni a kieső táppénzes napokkal a kedvezményes járulékalap alá eső bérköltséget? A részére elszámolt havi bérköltség a szabadságmegváltás összegével sem haladja meg a havi minimálbér 150 százalékát, viszont a ledolgozott napokra eső, így elszámolt bérköltsége a napi minimálbér 150 százalékánál magasabb.

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság beltagjának, aki 2005. január 2-án megszüntette a tagsági viszonyát, és heti 40 órában munkaviszonyt létesített egy másik cégnél 345 800 forint bruttó jövedelem ellenében, amely 2005. június 30-án megszűnt, ezért újra főfoglalkozású tag lett a saját vállalkozásában 2005. július 1-jétől, de ettől a naptól előzetes letartóztatásba került, ahonnan 2006. június 19-én szabadult, és 2006. július 31-étől augusztus 6-áig, majd 2006. augusztus 7-étől a mai napig táppénzen van? A táppénzigényt az OEP elutasította, mert a biztosításban 30 napnál hosszabb megszakítás volt a szabadságvesztés miatt. Táppénzen van-e még a tag, és nem kell járulékot fizetni, vagy megszűnik a táppénz, és saját maga után meg kell fizetni a járulékokat? Valaki azt mondta, hogy járulékot sem kell fizetni, és táppénzen sincs, csak a NYENYI-lapon közölni kell.

Kérdés: Meg kell-e szakítani a fizetés nélküli szabadságot abban az esetben, ha egy GYES-en lévő dolgozó úgy dönt, hogy saját munkáltatójához tér vissza napi 8 órás foglalkoztatással dolgozni? Tovább folyósítható-e ebben az esetben a GYES? A dolgozó részére a gyermek születésétől járó szabadságot a munkába állásakor ki kell-e adni, és csak ezt követően kezdődhet a tényleges munkavégzés? Amennyiben ki kell adni a munkába való visszatérés elején a szabadságot, akkor a szabadság időtartama alatt is jogosult-e a GYES-re? Amennyiben nem kell kiadni a szabadságot a munkába való visszatérés első időszakában, akkor mikor köteles ezt a munkáltató kiadni?

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat egy vállalkozás heti negyvenórás munkaviszonyban egy olyan magánszemélyt, aki úgy van GYES-en, hogy egy másik foglalkoztatónál fizetés nélküli szabadságon van?

Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?

Kérdés: Ki kell-e egészíteni a fizetendő járulékalap összegét a 125 000 forint összegű minimum-járulékalap összegére annak a dolgozónak az esetében, aki betegállományba megy, és az első 15 napra számfejtett betegszabadság miatt a bére és a betegszabadság összege nem éri el a minimum-járulékalap összegét? Például a bér összege 107 955 forint, a betegszabadság idejére számfejtett juttatás 13 637 forint, együttesen 121 592 forint.

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?

Kérdés: Egy 2003. február 28-án 3 fővel alakult kft. egyik tagja munkaviszonyban dolgozik a kft. tulajdonában levő élelmiszerboltban, valamint az ügyvezetői teendőket is ő látja el, megbízási szerződéssel, külön bérezés nélkül. Ez a női alkalmazott 2004. október 28-án szülte meg első gyermekét, jelenleg GYED-en van. 2006. márciustól újra dolgozik a boltban, de jövedelmet nem vesz fel, mert a GYED miatt biztosított jogviszony áll fenn, ezért nem is fizet járulékot maga után. Helyes-e, hogy nem fizet járulékot, illetve mekkora összeg után kellene fizetnie?