Rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíja

Kérdés: Milyen jövedelem figyelembevételével történik az öregségi nyugdíj megállapítása annak az 1950-ben született rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói jövedelme után jelenleg 5 százalékos baleseti járulékot fizet?
Részlet a válaszából: […] Attól tartunk, hogy a kérdező abban a téves hiszemben van, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor nyugdíjigénye újra elbírálásra kerül. A rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugellátásának folyósítása azonban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Kft.-tagok járulékfizetése

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 1998. június 16-i hatállyal kifejezett rendelkezést tartalmaz a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a társasággal fennálló e jogviszonyára tekintettel. A 30. § (3) bekezdésében előírja, hogy "a vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő bosnyák állampolgárok társadalombiztosítási jogállásának tisztázása érdekében megkerülhetetlen a magyar-jugoszláv szociálpolitikai megállapodás (1959. évi 20. tvr.), amelynek hatálya Bosznia-Hercegovina állampolgáraira is kiterjed.E szerződés 3. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjogosultsága

Kérdés: 2003-ban milyen nyugellátást igényelhet az az 1947-ben született, egyéni vállalkozóként dolgozó nő, aki 2 gyermeket szült (1968, 1971), 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
Részlet a válaszából: […] Az az egyéni vállalkozó, aki munkaképességét 50 százalékban vesztette el, sem rokkantsági nyugdíjra, sem rendszeres szociális járadékra nem jogosult. Az 1947-ben született nők esetében egyébként sincs lehetőség 2003-ban nyugdíjba vonulásra.A hatályos szabályok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Rokkantsági nyugdíj minősítése szolgálati időnél

Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e a rokkantsági nyugdíj folyósításának időszaka?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjas a nyugdíj folyósításának a tartama alatt nem szerez szolgálati időt.A folyósítás ideje az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapításánál jogosultsági kedvezményként figyelembe vehető.Tehát a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Beteg gyermek ellátásai

Kérdés: 1984. október 28-án született középsúlyos értelmi fogyatékos, árvaellátásban részesülő gyermek közoktatási intézményben folytatott tanulmányait előreláthatóan 2003. június 15-én fejezi be. 2002. október 28-án betöltötte 18. életévét, ekkortól saját jogán kapja a felemelt összegű családi pótlékot. A felülvizsgálatát végző OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint munkaképessége 67 százalékos mértékben csökkent. Jogosult lesz-e továbbra is árvaellátásra, kaphat-e családi pótlékot, illetve rokkantsági nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] A Cst. fogalomhasználata szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek az a tizennyolc évesnél idősebb személy minősül, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkaidő hosszától függetlenül kiterjed a biztosítás, tehát főszabályként a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet.Hogy ezen ellátások közül ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt esetekben külföldi részesedéssel működő, külföldinek minősülő társas vállalkozó tagjáról van szó, akinek biztosítása a magyar-német (2000. évi XXX. törvény), illetve a magyar-osztrák (2000. évi CXXIII. törvény) megállapodás alapján állapítható meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Rokkant tag személyes közreműködése

Kérdés: Végezhet-e továbbra is munkát betéti társaságunkban az, akit a II. rokkantsági csoportba sorolnak, és e szerint kap rokkantsági nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj melletti keresőtevékenység problémáival már lapunk korábbi számaiban (például: 2. szám 26. kérdés) is foglalkoztunk. A rokkantsági nyugdíjban részesülő személy – függetlenül a rokkantság fokától – a nyugellátása veszélyeztetése nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdést feltételezhetően az a gondolat ihlette, hogy a rendszeres szociális járadék – rszj – folyósítása a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget valamiképpen – kedvezően – befolyásolhatja. Bizonyára kedvezőtlenül érinti a kérdésre adott válaszunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
1
…
51
52
53
54