Szülés rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése után

Kérdés: Az 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2001. október 1-jétől munkaviszonyt létesít. Munkabére havi 120 000 Ft. Rokkantsági nyugdíjjogosultsága 2002. április 1-jétől megszűnt, nyugdíjának folyósítása szünetel. Terhessége miatt orvosa véleménye szerint 2002. februártól keresőképtelen. A szülés időpontja 2002. június 15. Milyen pénzbeli ellátásokra jogosult a biztosított?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 43. § (1) bekezdésében foglaltak alapján táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül keresőképtelenné válik, és a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Nyugdíj-előkészítés

Kérdés: Milyen nyugdíj-előkészítési feladatai vannak a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatokat taxatív módon egyetlenegy jogszabály sem jelöli. Az adatszolgáltatási kötelezettségeiből fakadóan azonban fontos szerep jut a foglalkoztatónak a nyugdíjigény benyújtásakor. Az általános kifizetőhelyeken kívül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok szerint rokkantsági nyugdíj csak annak a személynek állapítható meg, aki a munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, és az egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel. Az a személy, aki munkaképességét 50 százalékban vesztette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] Rendszeres szociális járadék – a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján – annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak jár, akinek munkaviszonyát megszüntetik, nem rehabilitálható, és az átmeneti járadékhoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Kedvezmények a nyugdíj számításánál

Kérdés: Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozó biztosított számíthat-e valamilyen kedvezményre nyugdíjának megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] Igen, számíthat.Az öregségi nyugdíj összege – fő szabályként – nem lehet több az alapul szolgáló átlagkeresetnél.Aki viszont a 62. életévének betöltése után a nyugellátás megállapítása nélkül legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és legalább 38 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rokkantsági nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Társas vállalkozás többségi tulajdonos ügyvezetője rokkantsági nyugdíjba kerülése után folytathatja-e tevékenységét a régi formában, illetve milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján vélhetően kft. meghatározó tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjéről van szó, aki e tevékenységét – tekintettel a tulajdoni részesedésére – társas vállalkozóként, pontosabban főfoglalkozású társas vállalkozóként végezte.Rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Július 1-jétől rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalónkat napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatjuk. Jelenlegi bére fele a korábbi munkabérének. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak kifizetett, nagy összegű éves jutalomból le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)? Veszélyezteti-e a munkavállaló nyugdíjának folyósítását a kifizetett jövedelem?
Részlet a válaszából: […] Kezdve a kérdés második felével, megítélésünk szerint a juttatás nem veszélyezteti a rokkantsági nyugdíj folyósítását. Az erre való jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete 4 hónap óta nem lényegesen kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Árvaellátás méltányosságból történő folyósítása

Kérdés: 25. életévét betöltött, negyedéves, nappali képzésben részt vevő egyetemi hallgató jogosult-e az árvaellátás méltányosságból történő folyósítására?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. szerint az árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Rokkantnyugdíjas anyasági ellátása

Kérdés: Milyen pénzbeli ellátásra jogosult az a rokkantsági nyugdíjban részesülő dolgozó, aki 2001 októberétől munkaviszonyban áll, és 2002 augusztusában gyermeket szült?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 40. §-ában foglaltak alapján terhességi-gyermekágyi segélyre – többek között – az jogosult, aki a biztosítás tartama alatt szül, és a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik. Megállapíthatjuk, hogy a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Rokkantnyugdíjas özvegyi nyugdíja

Kérdés: Milyen összegben és meddig kapja az özvegyi nyugdíjat az az 54 éves dolgozó, aki 2002 szeptemberétől saját jogán rokkantsági nyugdíjat vesz igénybe, és a házastársa májusban halt meg?
Részlet a válaszából: […] Özvegyi nyugdíjat a házastárs, illetve a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az elvált házastárs, és az élettárs kaphat.Özvegyi nyugdíjra az a személy jogosult, akinek házastársa az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
52
53
54