Személyi kedvezmény súlyosan fogyatékos személy esetében

Kérdés: Továbbra is jogosult-e a személyi jövedelemadó 2800 forint összegű fogyatékos adókedvezményére az a munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt? A dolgozó rokkantsága végleges.
Részlet a válaszából: […] A súlyosan fogyatékos magánszemély adókedvezményét az Szja-tv.40. § (1) bekezdése nem a rokkantnyugdíjhoz, hanem a fogyatékos állapothozköti. A 3. § 26. pontja alapján súlyosan fogyatékos személynek azt kelltekinteni, aki a súlyos egészségkárosodással összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Tartósan beteg gyermek után járó családi pótlék

Kérdés: Meddig folyósítható a családi pótlék az apa részére az után a tartósan beteg gyermek után, aki 1987. március 18-án született, tehát 2005-ben betölti a 18. életévét, de a következő felülvizsgálata csak 2006. február hóban esedékes, ám a szülők kérték a korábbi vizsgálatot és a 67 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítását? A gyermek közoktatási intézménybe nem jár. Szolgálati idő hiányában milyen ellátásra jogosult, illetve ha megkapná a rokkantsági nyugdíjat, járna-e mellette a családi pótlék?
Részlet a válaszából: […] A Cst. egyértelműen megfogalmazza, hogy a családtámogatásiellátásokra való jogosultság szempontjából ki minősülhet tartósan beteg,illetve súlyosan fogyatékos személynek:a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a különjogszabályban (5/2003. ESzCsM rendelet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó megállapításánál az a szülő, aki háztartásában egy kiskorú gyermeket tart el, akire tekintettel jogosult lenne családi pótlékra, de az erre vonatkozó igényt nem nyújtotta be, ezért részére az ellátást ténylegesen nem folyósítják?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 40. § (2) bekezdése szerint az összevont adóalapadójából nem kell megfizetni a családi kedvezményt, amelyet a kedvezményezetteltartott után érvényesíthet a jogosult. Kedvezményezett eltartott az, akiretekintettel a Cst. szerint családi pótlékot folyósítanak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

II. fokozatú rokkant foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] Gyakori kérdés, hogy a nyugdíjas milyen feltételekkelvállalhat munkát.Az öregségi nyugdíjban, vagy azzal egy tekintet alá esőnyugellátásban (korkedvezményes, bányász, előrehozott stb.), valamint ahozzátartozói ellátásban és a rokkantsági járadékban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Családi pótlék és adókedvezmény rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek után

Kérdés: Igénybe vehető-e az adókedvezmény, valamint a családi pótlék abban az esetben, ha a biztosított 19 éves, szakközépiskolai tanuló gyermeke 2004. június 1-jétől heti 25 órás munkaviszonyt létesített a helyi polgármesteri hivatalnál?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 12. § szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,a) aki az igénylő háztartásában él, ésaa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Főállású anyaság

Kérdés: Hol található a főállású anyaságra történő hivatkozás? Létezik-e ilyen fogalom, és milyen feltételei vannak? Kell-e a házastársnak (élettársnak) munkaviszonnyal rendelkeznie ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A "főállású anyaság" mint fogalom ilyen formában egyik jogszabályban sem létezik. A közhasználatban elterjedt kifejezés tulajdonképpen a családjogi támogatás szerinti gyermeknevelési támogatás igénybevételét jelenti.A Cst. szabályozása szerint gyermeknevelési támogatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Családi kedvezmény

Kérdés: Jogosult-e a szülő családi kedvezményre az 1986. május 19-én született gyermeke után, aki tartósan beteg lévén saját jogon igényli a családi pótlékot, és jövőre főiskolai hallgató lesz?
Részlet a válaszából: […] Igen, feltéve, hogy közös háztartásban laknak. Az Szja-tv. 40. § (7) bekezdése alapján a családi kedvezményt a családi pótlékra, illetve rokkantsági járadékra jogosult magánszeméllyel közös háztartásban élő magánszemélyek közül – döntésük szerint – egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Nagyszülő GYES-en

Kérdés: Kérheti-e a GYES folyósítását az egyéni vállalkozó helyett a vele egy háztartásban élő, rendszeres szociális járadékban részesülő édesanyja? Jelenleg az egyéni vállalkozó részesül az ellátásban másfél éves gyermeke után.
Részlet a válaszából: […] A Cst. 20/A. § (4) bekezdése alapján a nagyszülő csak akkor jogosult GYES-re, ha a jogosultsági feltételek mind a szülő, mind az ő esetében egyaránt fennállnak.A szülő jogosultsági feltételeiről nem érdemes szólnunk, jelen esetben bizonyosan megvannak, hiszen jelenleg még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontjába, továbbá (2) bekezdésébe foglalt rendelkezések alapján a megbízási jogviszonyban álló személy, illetőleg a választott tisztségviselő akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi, járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
…
11
12
13