228 talált cikk a pihenőnap kifejezésre

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.

Kérdés: A dolgozó munkarendje szerint húsvétvasárnap és -hétfő (április 11-12.) munkanap. Szabadságot vesz igénybe április 8-12-ig. Szabadság, vagy fizetett ünnep jár-e a húsvét két napjára?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású idősek otthona dolgozói szeretnének 12 órás munkarendben dolgozni. Lehetséges-e ez a jelenlegi jogszabályok keretei között?

Kérdés: Kötelező-e a dolgozó heti két pihenőnapját mindenképpen két egymást követő napon kiadni akkor, ha a dolgozó munkarendje az alábbiak szerint folyamatosan ismétlődik: 1. nap – délelőtt 8 óra; 2. nap – délután 8 óra; 3. nap – szabadnap? A dolgozó délutános pótlékban részesül.

Kérdés: 3 vagy 6 nap betegszabadságot kell-e a munkavállaló részére elszámolni abban az esetben, ha hetente csak 2 napot (hétfő-kedd) dolgozik, és hétfőtől hétfőig beteg?

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmet, illetve milyen osztószámot kell alkalmazni a baleseti táppénz összegének megállapításánál? A dolgozó 2003. júliusban szenvedett üzemi balesetet, és baleseti táppénzt igényelt július 5-étől 20-ig. 2003. június hónapban elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme 180 000 forint volt, melyből 5 nap (hétfőtől péntekig) fizetett szabadságra járó távolléti díj 7600 forint, és 15 200 forint túlóra. Július hónapban kifizetve a 2003. év I. félévére járó 25 000 forint jutalom, majd június, július és augusztus hónapra utólag 40 000 forint prémium.

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?

Kérdés: Milyen szerződéssel, milyen időkeretben lehet alkalmazni 2004. május 1-jétől a nagykorú, nappali tagozatos szakközépiskolai hallgatókat?

Kérdés: Egy gépjárművezető külföldre fuvarozza kollégáit. A kiküldetés időtartama egy hét, szerdától szerdáig. Külföldön a gépjárművezetőt igény szerint veszik igénybe, esetenként nincs feladata, esetenként pedig a különböző rendezvények helyszínére fuvarozza a kollégákat. Valamennyi kiküldött napidíjat kap, tehát a sofőr is. A bérszámfejtés során kell-e a gépjárművezető részére túlórát, készenléti díjat stb. elszámolni?