Elengedett kölcsön közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy cég kölcsönt adott egy munkavállalójának, majd a visszafizetési kötelezettséget elengedte? Hogyan változik a kötelezettség abban az esetben, ha a magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a céggel? Milyen jövedelemnek számít az elengedett kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kifizető által elengedett tartozás akkor minősül egyébjövedelemnek, ha az Szja-tv. másként nem rendelkezik. Az elengedett tartozásmunkaviszonyból származó jövedelem akkor, ha a magánszemély a kifizetővelmunkaviszonyban áll. Ha a kifizető és a magánszemély között tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Végkielégítés nyugdíjalapként

Kérdés: Beszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelembe a végkielégítés összege?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkaviszonyt a munkáltató részérőlfelmondással szüntetik meg, és a munkavállalót jogszerűen végkielégítés illetimeg, a végkielégítést az Mt. előírása szerint az utolsó munkában töltött napona biztosított részére ki kell fizetni.A végkielégítés az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] Az APEH 2008. április 2-án kiadott tájékoztatója pontosválaszt ad a kérdésre.Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem a magánszemélyválasztása szerint vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy e jövedelemután is 25 százalékos mértékű lineáris adót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] Az APEH 2008. március 18-án kiadott tájékoztatója adja meg apontos választ a fenti kérdésre.Egy nagyvállalat (a továbbiakban: társaság) a termékeitértékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást teszközzé. A felhívás szerint az üzletlánc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíja

Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettség, ha egy felügyelőbizottság tagjai részére megállapított évi 180 000 forint összegű tiszteletdíj kifizetése évente egy összegben, illetve havi 15 000 forintos, vagy negyedévi 45 000 forintos bontásban történik? A felügyelőbizottsági tagok rendelkeznek havi 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] A felügyelőbizottsági tagok társadalombiztosításijogviszonyát választott tisztségviselőként a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése alapjánkell elbírálni. Biztosítottnak e szerint akkor minősülnek, ha etevékenységükből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Napidíj egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből, amennyiben egy munkaviszonyban álló munkavállalót külföldi kiküldetésbe küld egy cég?
Részlet a válaszából: […] Igen. Ebben az esetben a napidíj adóköteles része nem önállótevékenységből származó jövedelemnek minősül, és egyben járulékalapot képez,így az általános szabályok szerint kell belőle levonni az egyéni járulékokatis. Ez az egészségbiztosítási járulék vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási oldalról jelentkező különbségbemutatását az Szja-tv. szabályainál kell kezdeni. A jelzett törvény 3. § 11,12. és 13. pontjai a következőképpen határozzák meg a kiküldetés, a külföldikiküldetés, illetve a külszolgálat fogalmát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatban valóban komoly jogértelmezési problémákatvetett fel az a kérdés, miszerint egy, a társaságban személyesen közreműködőtársas vállalkozó esetében a minimálbér, vagy a Tbj-tv.-ben szabályozottminimum-járulékalap (vagyis a minimálbér kétszerese) után kell-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Mérkőzésvezetők és sportolók jövedelme

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia egy sportegyesületnek a futballmérkőzést vezető bírók, illetve segédbírók részére kifizetett jövedelemből? Milyen jövedelemnek minősül a kifizetett összeg? Milyen módon számolható el a kifizetett utazási költségtérítés? Hogyan fizethető ki a sportolók jövedelme?
Részlet a válaszából: […] 2007. január 1-jétől hatályon kívül kerültek azok arendelkezések, amelyek a mérkőzésvezető részére az általánostól eltérő,kedvezőbb adózási feltételeket biztosítottak. Ezért 2007-től a mérkőzésvezető(versenybíró és segédbírók) részére kifizetett jövedelemre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíj a társadalombiztosítás rendszerébetartozó nyugellátási forma.Korengedményes nyugdíj igénybevételére irányuló megállapodásmegkötésére a munkáltató jogosult, aki ezzel a megállapításra kerülő nyugdíjösszegének befizetésére vállal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.
1
…
10
11
12
…
14