Találati lista:
1. cikk / 248 Kinevezés módosítása kormányzati szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Milyen lehetősége nyílik az álláshelye védelme érdekében egy kormányzati szolgálati jogviszonyban vezető állásban dolgozó foglalkoztatottnak, akinek a megbízását a munkáltató egyoldalú szerződésmódosítással visszavonta, és ügyintézői álláshelyre osztotta be, amely intézkedéssel az illetménye is csökkent? Valóban nem dolgozhat a következő három évben a Kit. hatálya alatt, ha nem fogadja el az új munkáját?
2. cikk / 248 Osztalékelőleg nem válik osztalékká
Kérdés: Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
3. cikk / 248 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?
4. cikk / 248 Nők nyugdíjazása
Kérdés:
Mikor mehet el kedvezményes öregségi nyugdíjba egy nő? Mit jelent a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idő? Mit tartalmaz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, illetve mit jelent a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szerzett szolgálati idő? Melyiknek kell megfelelni, hogy egy nő nyugdíjba mehessen?
5. cikk / 248 Munkabérletiltás felfüggesztése munkáltató által
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkavállaló munkabéréből már több hónapja levonásra kerülő nagy összegű – kölcsöntartozásból eredő – letiltás kiegyenlítését felfüggeszti a NAV-tól újonnan érkezett letiltás kiegyenlítéséig? Az első letiltás végrehajtóját tájékoztatják a kiegyenlítés felfüggesztéséről, illetve arról is, hogy előreláthatóan mikor folytatható az utalás.
6. cikk / 248 Munkabérelőleg visszafizetése
Kérdés: Mekkora összeget vonhat le a munkaadó a munkavállaló nettó béréből a korábban igényelt munkabérelőlegre tekintettel? Mennyi lehet a havi maximum levonás abban az esetben, ha a dolgozó nem hat hónap, hanem rövidebb idő alatt kívánja visszafizetni az előleget?
7. cikk / 248 Határozott idejű munkaviszony határozatlanná alakulása
Kérdés: Milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a feleknek a gyermek 3. életéve betöltése után, ha egyébként írásban nem történt munkaszerződés-módosítás, sem -hosszabbítás egy határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállaló esetében, aki veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelenné vált, és a munkáltató a szerződés lejárta ellenére is folyósította neki a táppénzt, majd a gyermek születése után a CSED-et és a GYED-et is? Hivatkozhat arra a munkavállaló, hogy a munkáltató ráutaló magatartásával elfogadta a munkaviszony fenntartását, ami emiatt határozatlan idejűvé módosult?
8. cikk / 248 Foglalkozás-egészségügyi ellátásnak nem minősülő orvosi vizsgálat
Kérdés: Hogyan kell adminisztrálni egy foglalkozás-egészségügyi ellátásnak nem minősülő orvosi vizsgálatot? Egyes meghatározott juttatásnak minősül a juttatás ebben az esetben? A munkáltatónak kell megfizetnie a közterheket ebben az esetben?
9. cikk / 248 Biztosításijogviszony-feltétel teljesítése első lakástulajdon-szerzést ösztönző hitelhez
Kérdés:
Megfelel a 3 százalékos lakáshitelre vonatkozó 2 éves biztosításijogviszony-feltételnek az a személy, aki 2023-tól a 40 éves jogosultsági ideje alapján a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
10. cikk / 248 Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai
Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
