Találati lista:
341. cikk / 1490 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Hogyan alakul annak a vállalkozónak a járulék- és tételesadó-fizetési kötelezettsége, aki egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. kültagja, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó?
342. cikk / 1490 Öregségi nyugdíjban részesülő polgármester
Kérdés: Szünetel az ellátás folyósítása abban az esetben, ha egy saját jogú öregségi nyugdíjas személyt egy települési önkormányzat polgármesterévé választanak?
343. cikk / 1490 1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
344. cikk / 1490 Szolgálati idő elismerése
Kérdés: Mit kell tennie a szolgálati idő elismerése érdekében annak a magánszemélynek, aki nyugdíjba szeretne menni, de az 1995. július 17-től 1997. december 22-ig tartó egyéni vállalkozói időszakát nem ismerik el szolgálati időnek, mert a határozat szerint tartozása van. A magánszemély rendelkezik egy határozattal, amely szerint a folyószámláján fennálló 1999. január 31-ig keletkezett 1983 forint egészségbiztosításijárulék-, 2628 forint nyugdíjjárulék- és 1671 forint késedelmipótlék-tartozását 1999. február 1-jével elengedik, és ez az időszak szolgálati időként figyelembe vehető. A későbbiekben túlfizetés címén 1999. szeptember 16-án 4531 forintot visszakapott.
345. cikk / 1490 Kisiparos biztosításban töltött idejének igazolása
Kérdés: Hogyan tudhatja meg a régi törzsszámát, illetve milyen módon igazolhatja a kisiparos biztosításban töltött idejét egy magánszemély?
346. cikk / 1490 Rehabilitációs járadék időtartamának elismerése szolgálati időként
Kérdés: Elismerhető szolgálati időként a rehabilitációs járadékban eltöltött 14 éves időtartam?
347. cikk / 1490 Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai
Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
348. cikk / 1490 Elmaradt munkabér és kamatai
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
349. cikk / 1490 Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
350. cikk / 1490 Megállapodás alapján nyugdíj- járulékot fizető magánszemély munkavállalása
Kérdés: Levonják a munkabérből a nyugdíjjárulékot abban az esetben, ha egy szolgálati idő és jövedelem szerzése érdekében megállapodás alapján járulékot fizető személy szeptemberben munkaviszonyt létesít? Amennyiben igen, akkor a nyugdíj megállapításánál kétszeresen veszik figyelembe azt az időt, amely alatt a megállapodás alapján és a munkabérből is fizette a nyugdíjjárulékot?
