1953-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj alapjául szolgáló kereset

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számították be a nyugdíj összegébe azt a keresetet, amelyet az igénylő az 1988-tól 1994-ig fennálló mellékfoglalkozásában kapott, ami a 8 órán belüli munkaviszony része volt?
Részlet a válaszából: […] ...mellett folytatott biztosítás alá eső megbízási jogviszony) elért keresete után csak személyi jövedelemadót kellett vonni, nyugdíjjárulékot azonban nem, ezért azt az öregségi nyugdíj összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni.1997....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett szolgálati idő

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számít jogosultsági időnek a nők kedvezményes nyugdíjának igénylésekor a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jét megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama.Visszakanyarodva a kérdéshez, a "megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő" kifejezés azt jelenti, hogy az igénylő úgy szerzett egy adott időszakra vonatkozóan szolgálati időt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó anyagi, jogi szabály külön is rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját [Tbj. 21. § c) pont].Mindezekkel összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Táppénz közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell vonnia a kifizetőhelynek a táppénzből? Milyen levonásokat lehet érvényesíteni egy esetleges végrehajtás során?
Részlet a válaszából: […] ...csecsemőgondozási díjból (TGYÁS) a jogszabály alapján csak személyijövedelemadó-előleget lehet levonni. A gyermekgondozási díjat nyugdíjjárulék és személyi jövedelemadó terheli.Végrehajtás során az ellátásokból legfeljebb annak 33...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
Részlet a válaszából: […] ...tételes adó megfizetése révén a Kata-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében havi 81 300 forintos ellátási alapra tesz szert, így a nyugdíjjárulék-alapként is ez az összeg kerül rögzítésre. Ez pedig nem éri el a havi minimálbér 111 ezer forintos összegét. Márpedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett. A nem főállású kisadózóra nem terjed ki a biztosítás, aminek egyik következménye, hogy az e tevékenységből származó, nyugdíjjárulék-alapot képező (a rokkantsági ellátáshoz kapcsolódó kereseti korlát számításánál figyelembe veendő) jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Nyugdíjjárulék ápolási díjból

Kérdés: Kérheti a nyugdíja újraszámolását a levont járulék alapján egy 1953-ban született személy, aki 2008. december 2-től korkedvezményes nyugdíjban részesült, és 1994 áprilisától édesanyja otthoni gondozására tekintettel ápolási díjat kap? Az igénylő a járási hivataltól kapott egy értesítőt, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése és saját jogú nyugellátás megállapítása miatt a továbbiakban már nem vonják le a járulékot, amelyből arra következtetett, hogy eddig az időpontig megtörtént a levonás. Milyen jogszabály alapján kellett megfizetnie eddig a nyugdíjjárulékot, hiszen már korábban is nyugdíjas volt?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után nem fizet nyugdíjjárulékot, kivéve ha a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával vállalja a nyugdíjjárulék fizetését. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj szünetelése

Kérdés: Vállalhat nyugdíjasként egyetemen vezetői állást egy 1952-ben született személy? Szüneteltetni kell a nyugdíjat ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, minden olyan esetben, amikor a keresőtevékenységből származó jövedelme, pontosabban a nyugdíjas személy által fizetett nyugdíjjárulék alapja a tárgyéven belül meghaladja a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerőpiaci járulékok, mind a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó tekintetében. Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó alapját a szerzői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.
1
35
36
37
149