Keresőképtelenség több jogviszony esetén

Kérdés: A biztosítottnak két jogviszonya van, egy 40 órás munkaviszony és egy tagi jogviszony. A munkaviszonyban kimerítette a táppénzjogosultságát, mivel fizetés nélküli szabadság miatt megszakadt a folyamatos biztosítása. A tagi jogviszonyban nem igényelt táppénzt, soha nem is volt táppénzen. A keresőképtelenség továbbra is fennáll. Amennyiben a tagi jogviszonyban keresőképtelen állományba veszi az orvos a biztosítottat, hány naptári napra lesz táppénzjogosultsága és miért? Hogyan alakul a táppénzelőzmény, ha a keresőképtelenség a tagi jogviszonyban a munkaviszony megszűnése után keletkezik? A munkáltató közös megegyezéssel meg akarja szüntetni a munkaviszonyt, tekintve, hogy nem lehet tudni, mikor lesz keresőképes a munkavállaló.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához elsősorban azt kell egyértelművé tenni, hogy egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonyról van-e szó. A leírtak alapján a munkaviszony egyértelműen biztosításra kötelezett jogviszony. A Tbj-tv. 4. §-ának 21. pontjában foglaltak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Jogosultsági idő

Kérdés: A hatórás munkaviszony 1 munkában töltött napja 1 napnak számít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő számítása során, ha bruttó 370 ezer forint bért kapok?
Részlet a válaszából: […] A nők számára negyven év jogosultsági idő alapján igénybe vehető öregségi nyugdíj megállapítása során is alkalmazzák az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályt. Nagyon fontos az arányos szolgálati idő számításáról tudni, hogy az öregségi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Osztalékelőleg nem válik osztalékká

Kérdés:

Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:186. §-a szerint osztalékelőleg két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a taggyűlés határozata alapján akkor fizethető, ha a közbenső mérleg alapján a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, a kifizetés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel összefüggésben először is érdemes tisztázni az egyes biztosítási jogviszonyok jellemzőit.Jelen esetben egy olyan személy jogviszonyait, illetve járulékfizetési kötelezettségeit kell meghatároznunk, aki két gazdasági társaságban is tulajdonos.Azt egészen biztosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Betéti társaság 65. életévét betöltött beltagjának személyes közreműködése

Kérdés: Közreműködhet személyesen díjazás nélkül egy betéti társaság 65. életévét betöltött beltagja, aki nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását, mert rokkantsági ellátásban részesül, és ez kedvezőbb a számára? A tag korábban nem működött közre, de most egy munkavállaló kilépése miatt ez szükségessé vált. Módosítani kell ebben az esetben a társasági szerződést, ha az eddig nem tartalmazta a személyes munkavégzést? Be kell jelenteni a személyes közreműködést a ’T1041-es nyomtatványon, és ha igen, akkor milyen jogviszonyban? Kell valamilyen közterhet fizetni a személyesen közreműködő tag után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt rátérnénk a konkrét kérdésekre, egy dolgot szükséges tisztáznunk, nevezetesen, hogy az érintett a változásokat megelőzően milyen jogviszonyban állt a társaságnál. Beltagról van ugyanis szó, aki az esetek többségében egyben ügyvezető is. Amennyiben az ügyvezetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Kft. tagjának és külsős ügyvezetőjének bejelentése

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni egy egyszemélyes kft. tagját abban az esetben, ha személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, de nem ő az ügyvezető? Hogyan kell bejelenteni a társaság vezetését végző külsős személyt, aki ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és rendelkezik máshol egy heti 40 órás munkaviszonnyal? Mindkettőjüket szerepeltetni kell a '08-as bevalláson?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy konkrét választ adhassunk, a jogviszonyokat kell tisztázni.A tulajdonos személyesen közreműködik, így a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül. Őt ennek megfelelően a 24T1041-es nyomtatványon 1451-es vagy 1452-es kóddal kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra

Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
Részlet a válaszából: […] A kisgyermekes szülők a gyermeknevelés és a munkavégzés összehangolása érdekében gyakran keresik a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségét. Az Mt. lehetővé teszi, hogy a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés: Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Természetesen az elért kereset nagysága és a szolgálati idő mennyisége befolyásolja az öregségi nyugdíj összegét, de a teljes munkaidőtől eltérő, csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent hátrányt. Nézzük meg jobban, hogyan számolják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Valóban választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy korábbi főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó, aki több cégnek is számláz, ezért 2022. szeptember 1-jétől már nem lehet kataalany?
Részlet a válaszából: […] A 297/2022. Korm. rendelet hatálybalépésével a 2022. évre valóban megszűnt az a korábbi korlátozás, amely szerint nem alkalmazható a közterhek ekho szerinti megfizetése, ha az egyéni vállalkozó az adóévben a kisadózást választotta, így a lehetőség elvben nyitva áll.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
1
2
3
17