Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...– a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék mellett az egyéni járulékokat (3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék nyugdíjjárulék) is meg kell utána fizetni, illetve fizetnie. A rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Téves járulékfizetés

Kérdés: Társaságunk külföldi részvétellel működik, több külföldi munkavállalót alkalmazunk. Néhány hónapig fizettük is utánuk a járulékokat, de most kiderült, hogy nem kellett volna. Hogyan rendezhetjük egészségbiztosítási helyzetüket?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől 26 százalék – magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentett – nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.Ez a megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozóként biztosított személyt) a nyilvántartásba vett és a tárgyévre vonatkozó biztosítási idejéről, valamint nyugdíjjárulék-köteles keresete (jövedelme) összegéről. Az értesítést első ízben a 2000. évre vonatkozó adatokról kell kiküldeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Kis összegű kifizetés

Kérdés: Egy foglalkoztató körülbelül 5000 forint üzletszerzési jutalékot fizet ki magánszemélyek részére. Keletkezik-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a napi 500 forintot), akkor fennáll a biztosítási kötelezettség. Ebben az esetben a járulékalap után meg kell fizetni a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, és szükség szerint a 3, illetve 8 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatónak 18 százalékos nyugdíj- és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a dolgozót pedig 8 százalékos nyugdíjjárulék- és 3 százalékos egészségbiztosítási-járulékfizetési kötelezettség terheli.3. A harmadik – gyakori – eset, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat is meg kell fizetni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] ...alapja – az adóköteles természetbeni juttatás kivételével – egyben az egyéni járulékoknak is az alapja, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjáruléknak (tagdíjnak) van felső határa. A 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak viszont nincs, tehát feltéve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Július 1-jétől rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalónkat napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatjuk. Jelenlegi bére fele a korábbi munkabérének. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak kifizetett, nagy összegű éves jutalomból le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)? Veszélyezteti-e a munkavállaló nyugdíjának folyósítását a kifizetett jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...a jutalom I. félévi munka alapján adott része után meg kell fizetni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, míg a 8 százalék nyugdíjjárulékot – a június 30-ig számított – felső határ figyelembevételével kell ugyanezen összeg után leróni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Öregségi nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: Milyen keresetek figyelembevételével történik az öregségi nyugdíj összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell meghatározni, mely szerint a nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől, a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Azt, hogy mely kereset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-ának b) pontja alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell leróni.A biztosítás szünetelésének időtartama a nyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításakor kieső időnek minősül, amit a NYENYI lapon, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
147
148
149