Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...részt vevő egyéni vállalkozó által megszerzett nyereményre érvényesek a magánszemélyre vonatkozóan leírt szabályok, mint ahogy a nyugdíjas jogállás sem befolyásolja ezen juttatások adóköteles, illetve adómentes mivoltát. Fontos továbbá, hogy az Eho-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Köztisztviselő végkielégítése

Kérdés: Egy 1946. szeptember 13-án született köztisztviselőnőnek 2003. május 9-én visszamenőleg előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg 2002. szeptember 13-tól. Jár-e neki végkielégítés abban az esetben, ha életpályáját nem kívánja feladni, de a munkáltató úgy dönt, hogy felmenti?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony – a (4) bekezdésben foglalt korlátozással – felmentéssel többek között akkor szüntethető meg, ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.A Ktv. 19. § (8) bekezdése értelmében végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő társadalombiztosítási járulékot, illetőleg a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat – az egyéb jogviszonytól, nyugdíjas jogállástól függően – az általános szabályok szerint kell megfizetni. Értelemszerűen arra a megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Nyugdíjas megbízott sikerdíja

Kérdés: Szálloda vendéglátással foglalkozó munkáltató, nyugdíjas szaktanácsadó megbízottjának eredményes és nyereséges működéséért az eredménytől függően sikerdíjat állapít meg, amit az év lezárása után fizet ki. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak a kifizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan a havi 4500, napi 150 Ft, 2003-ra vonatkozóan pedig a havi 3450, napi 115 Ft). Egyéni járulék fizetésének kötelezettsége – nyugdíjasról lévén szó – a Tbj-tv. 25. §-a értelmében természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Keresőképtelenség igazolása

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség igazolását a táppénzre nem jogosult személynek – kérésére – a 102/1995. Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos adja ki, aki az esetek többségében a háziorvos.A keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Társasház közös képviselőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Th-tv. 22. § b) pontja értelmében a közgyűlés határoz – többek között – a közös képviselőnek, illetőleg az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról.A Tbj-tv. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Az öregségi nyugdíjban részesülő, munkaviszonyban álló biztosított 2002. december 28-án üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelenné vált. Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz összegének megállapításánál a 2002. július 1-jétől december 31-ig tartó időszakban végzett munka alapján 2002. november havi munkabérrel kifizetett, 29 500 forint összegű prémium?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett. Másik lényeges szabály, hogy a saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért jövedelmet lehet figyelembe venni.Jelen esetben a baleseti táppénz összegét a balesetet közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §).A Kjt. 37/B. § (1) bekezdés h) pontja értelmében e törvény alkalmazása szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...folytató vállalkozói kategóriába sorolja, és a "főállásúnál" kedvezőbb járulékfizetési feltételeket szab a számára. Így a nyugdíjas vállalkozó a vállalkozói kivétje után mindössze 5 százalékos baleseti járulékot köteles tb-járulékként fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Segítő családtag biztosítása

Kérdés: Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó édesanyja segítő családtagként besegít a vállalkozásba díjazás nélkül. Milyen bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak, és milyen szerződést, megállapodást kell kötnie édesanyjával?
Részlet a válaszából: […] ...azt is, hogy ki lehet segítő családtag: először is legyen fentiek közeli hozzátartozója (Ptk. 605. §), de ne legyen saját jogán nyugdíjas, vagy ha özvegyi nyugdíjas, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még ne töltse be, és díjazás ellenében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
141
142
143
148