Rokkantnyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Milyen járulékok terhelik a rokkantnyugdíjas személy részére kifizetett munkabért, és nyugdíjjárulék fizetése esetén az öregségi nyugdíj megállapításakor ez a jövedelem beleszámít-e a nyugdíjalapba?
Részlet a válaszából: […] Először is tisztáznunk kell egy félreértést. Sajnos sokan gondolják úgy – tévesen –, hogy a rokkantsági nyugdíjban részesülők nyugdíjigénye az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után újra elbírálásra kerül. A rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: 35 év munkaviszonnyal rendelkező 53 éves nő számára mi a jelenleg irányadó nyugdíjszabályok alapján legkorábban igénybe vehető ellátás?
Részlet a válaszából: […] Az az 53 éves nő, aki 35 év szolgálati idővel rendelkezik jelenleg, legkorábban 57 éves korában jogosult nyugellátásra, 38 év szolgálati idő esetén előrehozott öregségi nyugdíjra, amennyiben további szolgálati időt nem szerez, csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz a jogszabály egy orvosi és két jogi feltételt fűz, amelyeknek egyidejűleg kell fennállniuk [Tny-tv. 23. § (1) bekezdése]. Az előírt mértékű egészségromlás mellett ezért a szükséges szolgálati idő megléte és a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Alkalmi munkavállaló nyugdíja

Kérdés: Hogyan történik a szolgálati idő, illetve a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámítása alkalmi foglalkoztatás esetén? Lehetséges-e, hogy a naponta lerótt közteherjegy értékéhez rendelt ún. ellátási alap és a munkanapokra vetített minimálbér aránya szerint alakul a szolgálati idő?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmi munkavállaló egy évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet munkaviszonyban. A munkavégzésre a munkaviszony szabályai érvényesek. Az alkalmi munkavállalói könyv vezetése a foglalkoztató kötelezettsége. A könyv tartalmazza a munkáltató megnevezését és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. § alapján:"Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a személy, aki a főiskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, és a szüleivel közös háztartásban lakik? Amennyiben egy kft., amelyben tag, de személyesen nem működik közre, nyugdíjjárulékot fizet utána, elszámolhatja-e ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának k) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosított (vagy saját jogú nyugdíjban részesülő) eltartott – a biztosítottal közös háztartásban élő – közeli hozzátartozója, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Megállapodás szolgálati idő megszerzésére

Kérdés: Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-a értelmében nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából – magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentett – 2003. január 1-jétől 26,5 százalék nyugdíj-biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Nyugdíjtörvények változása 2004-ben

Kérdés: Melyek a nyugellátások megállapítását érintő legfontosabb változások 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. és a Tny-tv. R. 2004. január 1-jétől több ponton – bár nem jelentősen – változott.A nyugdíj alapját képező átlagkeresetet továbbra is az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért olyan kereset (jövedelem) alapján állapítják meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Társadalombiztosítási ellátások megbízási díj alapján

Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó megbízási szerződés alapján járulékköteles megbízási díjban részesül. Milyen ellátásokra jogosult ezen megbízási díj után, illetve ez a jövedelem képez-e nyugdíjalapot?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettség megállapításának egyik alapelve, hogy azt minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni [Tbj-tv. 9. § (1) bekezdés]. Jelen esetben két jogviszony áll fenn egyidejűleg: egy megbízási és egy egyéni vállalkozói, melyek mindegyikében kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontjába, továbbá (2) bekezdésébe foglalt rendelkezések alapján a megbízási jogviszonyban álló személy, illetőleg a választott tisztségviselő akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi, járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
47
48
49
51