Megállapodás szolgálati idő megszerzésére

Kérdés: Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-a értelmében nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából – magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentett – 2003. január 1-jétől 26,5 százalék nyugdíj-biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Nyugdíjtörvények változása 2004-ben

Kérdés: Melyek a nyugellátások megállapítását érintő legfontosabb változások 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. és a Tny-tv. R. 2004. január 1-jétől több ponton – bár nem jelentősen – változott.A nyugdíj alapját képező átlagkeresetet továbbra is az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért olyan kereset (jövedelem) alapján állapítják meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Társadalombiztosítási ellátások megbízási díj alapján

Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó megbízási szerződés alapján járulékköteles megbízási díjban részesül. Milyen ellátásokra jogosult ezen megbízási díj után, illetve ez a jövedelem képez-e nyugdíjalapot?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettség megállapításának egyik alapelve, hogy azt minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni [Tbj-tv. 9. § (1) bekezdés]. Jelen esetben két jogviszony áll fenn egyidejűleg: egy megbízási és egy egyéni vállalkozói, melyek mindegyikében kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontjába, továbbá (2) bekezdésébe foglalt rendelkezések alapján a megbízási jogviszonyban álló személy, illetőleg a választott tisztségviselő akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi, járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Amennyiben valaki főfoglalkozású alkalmazottként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy munkahelyen, egy másik munkahelyen pedig heti 20 órában, és mindkét jövedelme után levonják a nyugdíjjárulékot, akkor beleszámít-e a szolgálati időbe a 20 órás munkaviszony is?
Részlet a válaszából: […] A felvetés érdekes ugyan, de nem valószínű, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjra vonatkozó szabályok belátható időn belül lehetővé tennék, hogy bárki is egy év alatt 365 napnál több szolgálati időre tegyen szert, akárhány egyidejűleg fennálló jogviszonnyal is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján munkaviszonya megszűnésekor megillető szabadságmegváltás a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Valorizáció

Kérdés: Melyek a nyugdíjszámításnál használatos valorizációs szorzószámok?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásokra

Kérdés: Fizethet-e saját maga után valamilyen járulékot az a 45 éves magyar állampolgárságú személy, aki néhány évet munkaviszonyban dolgozott külföldön, jelenleg Magyarországon él, filmet rendez, és munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
Részlet a válaszából: […] Nemcsak fizethet, hanem adott esetben kell is fizetnie. A Tbj-tv. 39. §-ának előírásai értelmében az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egyéb jogcímen (például eltartott hozzátartozóként) sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, és rendelkezik a minimálbér 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §).A Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Nyugdíjszerző idő ukrán állampolgárok esetében

Kérdés: Jogosultak lesznek-e nyugdíjra a korhatár elérésekor egy kft. ukrán állampolgárságú munkavállalói, akik után a cég, illetve egy szövetkezet is megfizeti a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben magyar társaság által foglalkoztatott ukrán állampolgárokról van szó, akikre kiterjed a biztosítás, tehát a Tbj-tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.Fenti jogszabályi hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
47
48
49
50